A kőkorszak – melyet a tudomány paleolit korszaknak nevez – mintegy 2,5 millió évvel ezelőttől 20 000 évvel ezelőttig tartott. Az első kőszerszámokat előállító emberekkel kezdődött, és a távoli területeken elszórtan élő, vadászó-gyűjtögető törzsekig nyúlt.
Az ősember étrendjének követésén alapuló tényeket az őskori elődeikéhez hasonlító étrendű, modernkori vadászó-gyűjtögető társadalmakon végzett kutatások, valamint az őskori ember maradványain és természetes környezetén végrehajtott kémiai és fizikai vizsgálatok igazolják. E vizsgálatokból nyilvánvaló, hogy az őskori emberszabásúak és emberek vadhúsban (és halban), valamint zöldnövényekben gazdag étrenden éltek, mely nem tartalmazott gabonát, és magvakban, keményítőben (melyek alapja nagyrészt gumós növény volt) is meglehetősen szegény volt.
500 nemzedékkel, mintegy 15 000 évvel ezelőttig minden ember kizárólag vadon élő vagy termő, feldolgozatlan formában lévő, és a saját környezetében gyűjtött vagy vadászott táplálékot vett magához. A történelmi és antropológiai kutatásokból úgy tűnik, hogy a vadászó-gyűjtögető ember általában remek egészségnek örvendett, nagyszerű volt az erőnléte, és szinte egyáltalán nem sújtották a modern társadalmakra jellemző degeneratív keringési betegségek.
Egy 2007-ben végzett klinikai kutatás választ ad arra, hogy miért csökkenti a paleolit táplálkozás annyira gyorsan a szív- és cukorbetegség legkomolyabb kockázati tényezőit. A nagyhírű svédországi Karolinska Intézet tudósai önkénteseknek 3 hétre paleolit étrendet írtak elő. A vizsgálati időszak előtt és után is megmérték a résztvevők testsúlyát, testtömeg indexét, vérnyomását, és koleszterinprofilját.
Az önkéntesek jegyzéket kaptak az általuk fogyasztható „ősemberételekről”, melyek között szerepelt friss vagy mélyhűtött gyümölcs, bogyósgyümölcs és zöldség, sovány hús, nem sózott hal, konzervparadicsom, citrom vagy zöldcitromlé, illetve kávé és tea (tej és cukor nélkül).
A tiltott ételek listája tartalmazta a tejtermékek bármilyen formáját, illetve a termesztett és a legegyszerűbb gyártási folyamatokon átesett ételeket is, mint amilyen a bab, gabona, só, földimogyoró, tej, sajt, kenyér, tészta és rizs, felvágottak, alkohol, cukor és a gyümölcslé.
A kísérlet végén mért átlagos változások: 2-3 kg-os fogyás; 0,8%-os testtömeg index csökkenés; 3 Hgmm-es csökkenés a szisztolés vérnyomásban; 72%-os esés a plazminogén aktivátor inhibitor-1 nevű vérrögképzést elősegítő anyag szintjében – azaz ilyen mértékben csökkent a trombózis és infarktushajlam.
Megállapítást nyert, hogy a gabonaalapú étrenddel ellentétben, a paleolit étrend hatására nő az inzulinérzékenység, csökken a C-reaktív fehérje szintje, ami alacsonyabb vérnyomás mellett elősegíti a szív és a vérkeringés egészségét.
A tanulság tehát egyértelmű: nyugodtan gondolkodjunk úgy, mint egy Nobel-díjas, de okosan tesszük, ha neandervölgyi ember módjára táplálkozunk! (Vital Choices Newsletter, 2008/5. ford.: Homok Szilvia, a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.)
Craig Weatherb
