A nyugati világ technikai értelemben szakadatlanul és gyors ütemben fejlődik, egészsége viszont szakadatlanul és hasonlóan gyors ütemben hanyatlik. Úgy tűnik, mintha a fejlődés az ember fejére nőtt volna! A visszatérés a naturális gazdálkodásba, vagy még korábbra, a legtöbb embernek ma nem megvalósítható alternatíva. Az „elszabadult” fejlődés kialakította az élelmiszeripart, amely száz-kétszáz éve alatt gyökeresen megváltoztatta az ember táplálkozását, ez pedig súlyosan érinti egészségi állapotát.
A 20. századi „civilizációs” betegségek okozta halálozás nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. A hihetetlen egészségromlás ráirányította a figyelmet a nyugati étrend alapvető belső problémáira.
Az elhízás-járvány hatására gombamód szaporodni kezdtek a különféle diéták. Némelyik egyszerűen csak gyors fogyást ígért, de nem foglalkozott a normalizálódott testsúly megtartásával. Mára már világossá vált, hogy a korlátozó típusú diéták hosszú távon nem tarthatók, mert az emberek nem szeretnek tartósan koplalni.
A diéták másik része az emésztőrendszer működését és a tápanyagok hasznosulásának elveit fejre állítva próbál súlycsökkenést elérni (pl. a szétválasztó diéta). Ekkor komoly anyagcserezavarok lépnek fel, ugyanis a szervezetnek bizonyos arányokban kell tápanyagokhoz jutnia.
Az étrendek kisebb hányadát teszik ki azok, amelyeket valóban tudományos szempontok alapján terveztek, céljuk a nyugati étrend reformja, egy-egy fontos elv túlhangsúlyozásával. A lowcarb, azaz alacsony szénhidrátot, de sok zsírt és fehérjét ajánló diéták (pl. Atkins) valóban sikeres fogyást eredményeznek, és ha valaki képes tartósan ezen az étrenden élni, meg is tudja őrizni normál testsúlyát.
A gyulladáscsökkentő diéta arra a felismerésre épít, hogy a túlzott szénhidrátbevitel és a növényi olajok preferálása, valamint az omega-3 hiánya a szervezet gyulladásához és ezen keresztül szív- és érrendszeri betegségekhez vezet. A GI-étrend az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztására koncentrál, ehhez hasonló a mediterrán, vagy Ornish-diéta is. E diéták a nyugati étrend egy-egy kiragadott hibáját próbálják korrigálni, megtartva a annak egyéb, rejtettebb veszélyeit.
Két nagyon divatos, de áltudományos diéta hódítja manapság a világot. Az egyik, a vércsoport szerinti diéta tudományos blöff, ugyanis a vércsoportok nem pár tízezer, hanem több millió évesek, és nem a táplálkozáshoz való alkalmazkodás során alakultak ki. A másik, a pH-táplálkozás pedig egy létező, de sokadrangú táplálkozási elvet állít be a táplálkozás főszabályává.
Az evolúciós elmélet a 60-as években kezdett teret hódítani. Egyrészt rekonstruálták a paleolit kor emberének táplálkozását, másrészt felismerték, hogy a kortársként velünk élő, de kőkori körülményeiket és életmódjukat megtartó természeti népek ideális vizsgálódási terepet jelentenek a kutatások számára. Majd’ 240 természeti nép étrendjének kiátlagolásából tudjuk, hogy azok 40-50% növényi és 60-50% állati eredetű táplálékot tartalmaznak. Ez a nyugati orvoslás szemében veszélyes étrendnek tűnik, hiszen nem tartalmaz gabonaféléket, hüvelyeseket, tejet, tejterméket, ám nem okoz sem szívbetegséget, sem rákot!
