Asztmás kismamák esetében előfordulhat a tünetek átmeneti felerősödése, sőt a súlyosabb esetek általában rosszabbodnak. Ilyen esetben a magzat védelmében elhagyott gyógyszeres kezelés többet árthat, mint használ. A várandósság időszakában nem megfelelően kezelt asztmás betegség magas vérnyomást,
súlyos vérzést, toxémiát, sőt szülési komplikációkat is okozhat. Előfordulhat koraszülés, az átlagosnál alacsonyabb születési súly, és nő a bölcsőhalál kockázata is. A méhen belüli oxigénhiányos állapot a gyermeknél súlyos fejlődési rendellenességeket (mozgásszervi- és beszédfejlődési zavarok, diszlexia, disz-gráfia, hiper-aktivitás és figyelemzavar) okozhat. Asztmás kismamák esetében törekedni kell a csak inhalatív gyógyszerek használatára olyan hatóanyagokkal, melyek ilyen módon a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra. A szájon át vagy injekcióban alkalmazott gyógyszerekről a kezelőorvossal szükséges egyeztetni. Ugyanez vonatkozik a szoptatás időszakára is.
Asztmás rohamot kiváltó tényezők lehetnek bizonyos fertőzések, allergének, az időjárás változásai és a lelki megterhelések is. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazott gyógyszerekkel.
Ilyen figyelmeztető tünetek lehetnek az elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés; nehezebbé vagy gyorsabbá váló légzés; testmozgás során érzett gyengeség, főként, ha ez sípoló, szapora légzéssel, köhögéssel társul; a levegő csúcsáramlásának lassulása; meghűlés, felső légúti hurut jelei, illetve alvászavarok.
Ilyen esetekre ajánlott minden kismamának a kezelőorvossal egyeztetett, személyre szabott „asztma akciótervet” készíteni.
Az asztmára való hajlam örökölhető, megelőzésére különösen azokban a családokban kell gondot fordítani, ahol gyakoriak az allergiás betegségek.
Felmérések szerint, hazánkban minden 10. gyerek asztmás. A betegek közel 10%-ánál a kiváltó ok a tüdő fejlődésének korai károsodása. Ennek oka lehet koraszülöttség, légzészavarral járó újszülött kori állapotok, betegségek vagy hosszabb gépi lélegeztetés. A döntő többségnél (90%) az asztma allergiához társulva jelentkezik.
Az allergiás asztma kiváltó oka valamilyen allergén, mely lehet penészgomba, pollen, poratka, állati szőr vagy ritkábban élelmiszer.
Öröklődés tekintetében, ha az egyik szülő allergiás asztmás, a gyermeknél 30%, míg mindkét szülő esetén 60-80% a betegség kialakulásának esélye.
A betegség diagnózisát 0-3 éves korban több tényező is nehezíti. Ebben az életszakaszban a hörgőrendszer szűkebb és bármely fertőzés, gyulladás hatására – így vírusfertőzések következtében is – könnyebben jelentkeznek asztmához hasonló tünetek: rohamszerű köhögés, zihálás, szapora, nehezített légzés.
Allergiás menetelés
Csecsemőkorban az allergiára hajlamos gyerekeknél nem az asztma, hanem a betegség előfutáraként érkező ekcéma és ételallergia tünetei jelentkeznek. Az „allergiás menetelés” néven ismert folyamat során az allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt tejallergiás, ekcémás tünetek, majd később, 2-3 éves kor között gyakran savós középfülgyulladás jelentkezhet. Óvodás-kisiskolás korban pedig megjelenhetnek a jellegzetes allergiás, „szénanáthás”, köhögéssel, szemviszketéssel és orrfolyással járó tünetek, melyek végső állomása lehet az asztma.
Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja. Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek – izgatott köhögés, sípoló, nehezített légzés – megjelenésében. A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában.
A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek – megfelelő kezelés mellett – az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál, 3 éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad.
Megelőzés terén, az öröklődés és a környezeti tényezők kombinált hatását érdemes figyelembe vennünk. Nem minden ugyanis, hogy a kisgyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen! A lakáson belüli allergének (penészgomba, házipor atka) minimalizálására is törekednünk kell.
Kutatási eredmények alapján, a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel, illetve az omega-3 zsírsav tartalmú halolaj fogyasztása pedig csökkentheti a csecsemőkori asztma előfordulását.
Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon. Az anya terhesség alatti dohányzása, illetve a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát.
Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbiekben is eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.
dr. Potecz Györgyi, tüdőgyógyász szakorvos
dr. Várhegyi Csaba, gyermektüdőgyógyász szakorvos
www.allergiakozpont.hu