De ki számít elhízottnak? Az elterjedt testtömeg-index (BMI) számítás alapján (testsúly kg / testmagasság m-ben) 19-25 között normális, 30 felett pedig súlyos elhízásról beszélünk. A BMI hátránya, hogy gyerekeknél, serdülőknél nem használható, esetenként hamis eredményt ad, mert nem veszi számításba, ha a vizsgált személy izomzata, csontozata, vagy például a felgyülemlett víz (ödéma) eltér az átlagostól.
Testsúlyunk mellett ismernünk kell, hogy testünk hány százaléka víz. Ezt igen egyszerűen megállapíthatjuk. A víz jól vezeti az elektromos áramot. Testünkben az egyetlen szövet, mely kevés vizet tartalmaz, a zsírszövet, ennek sokkal nagyobb az elektromos ellenállása, mint az összes többinek. Ha két végtag között gyenge, érzékszerveinkkel nem is észlelhető áramot áramoltatunk, a mért ellenállásból kiszámolhatjuk, hogy szöveteinknek mekkora része alacsony, és mekkora része magas zsírtartalmú, így megkaphatjuk testzsírszázalékunkat, mely zsíranyagcserénk minőségét jelzi.
A fogyókúrák eredményének mérésekor tipikus probléma, hogy az edzés során a zsír átépül izommá, ettől pedig a testsúly nem csökken. A fogyókúrázó csalódottan felhagy a próbálkozással, pedig nem kellene, mert nyilván egészségesebb lett az anyagcseréje. Ha a testösszetételét határoznánk meg, látnánk, hogy igenis van eredmény.
E módszer felhasználása a gyógyászatban még kevéssé elterjedt, ám az edzés és a fogyókúra megtervezéséhez már világszerte használják. A készülék legegyszerűbb változata már tizenötezer forint körüli összegért kapható, a vizsgálat anyagköltsége gyakorlatilag nulla, kb. 2 percet vesz igénybe, és kiválóan alkalmas életmódváltó, fogyókúrás programunk eredményének pontos figyelemmel kísérésére, rendszeres visszaigazolást, sikerélményt adva, ami erőt ad a folytatáshoz.
Dr. Eörsi Dániel
orvos-szaktanácsadó
