Keresés
Close this search box.

Az elhanyagolt érszűkület infarktushoz vezethet!

//

Az érelmeszesedés gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevétlen folyamat, amire sokszor már csak a súlyos panaszok hívják fel a figyelmet. Korai felismerése rendkívül fontos lenne, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással az agyvérzés, szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás ténylegesen megelőzhető, elkerülhető lenne.

Az érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, váratlan memóriazavar, folyamatos stressz, a magas vérzsír- és húgysavszint, nőknél a klimax időszaka, a vesefunkció eltérései, a mozgásszegény életmód, és a családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív- és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek 20 éves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.

A lábakban megjelenő érszűkületnek – súlyosságtól függően – négy stádiuma van:

Az érszűkület diagnosztizálásához a következő módszerek állnak rendelkezésre:

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának.

Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is szignifikánsan (2-3-szor) több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt e betegek között a halálozás is.

A beteg részéről tehát valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, és pontosan elmagyarázza, a gyakorlatban mit lehet tenni az életmódváltás lépéseiként. Az első cél, hogy a laborleletről eltűnjenek az ide vonatkozó csillagok.

dr. Kósa Éva
belgyógyász, angiológus szakorvos
www.orvostkeresek.hu

Facebook
WhatsApp
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!