A rendszeres mozgás
véd a depressziótól
A londoni King’s College pszichiátriai intézetének kutatói és a norvég Institute of Public Health munkatársai közös kutatásukban kimutatták, hogy valójában csak a szabadidőben végzett aktivitásnak van védő funkciója. Azok a fizikai munkások tehát, akik munkájuk során sokat gyalogolnak vagy emelgetnek, semmivel sem védettebbek a depresszió ellen, mint az ülőmunkát végzők.
A kutatók 40.401 norvég lakost kérdeztek a szabadidejükben végzett fizikai aktivitásukról. Ebből a szempontból azt is elkülönítették, hogy könnyű vagy közepesen intenzív mozgást végeztek-e a megkérdezettek. Könnyű aktivitásnak tekintették azt, ami nem jár izzadással és kifulladással (egy nagyobb séta, jóga vagy gerinctorna stb.), intenzívebb mozgásnak pedig azt, melynek eredményeképpen megizzadnak és gyorsabban veszik a levegőt. A résztvevők a kérdőívekben azt is megválaszolták, milyen jellegű (fizikai vagy szellemi) munkát végeznek, illetve tapasztalják-e magukon a szorongás és a depresszió jeleit.
Az eredményekből kiderült, hogy minél jellemzőbb valakire a szabadidejében végzett mozgás, annál kevésbé valószínű, hogy depresszióba esik. Azok az emberek viszont, akik nem éltek fizikailag aktív életet, jóval nagyobb arányban számoltak be mentális zavarokról, depresszióról. Érdekes módon, a mozgás intenzitása nem volt közvetlen összefüggésben a depresszió megjelenésével, akik tehát csak könnyű sportot végeztek, ugyanolyan védettséget élveztek, mint az intenzívebben edzők. Az viszont a kutatás egyértelmű tanulsága volt, hogy a fizikai munkakörhöz tartozó mozgás nem bizonyult védőfaktornak a szorongással szemben.
Fontos tudnunk, hogy a mozgás nem csak fizikai szinten véd a lelki és szellemi problémáktól. Aki sportol, az jelentős szociális előnyöket is élvez, hiszen a sportkörökben, fitness-központokban újabb ismerősökre, barátokra tehet szert. Ráadásul a társaság támogatását is élvezheti az egészséges életmód megvalósításában, amely erős összekötő kapocs. Éppen ez az elköteleződés indokolhatja, miért csak a szabadidőben végzett mozgás védhet meg a depressziótól, hiszen ez a közös cél a fizikai munka során nem jelenik meg.
Ha nem csupán a lelki vonatkozásokat, de a sport fizikai előnyeit is tekintetbe vesszük, elmondható, hogy itt már lényeges különbség van a könnyebb és a közepes intenzitású mozgásformák hatása között. A WHO ajánlása szerint ugyanis, az izzadással, zihálással járó kardiomozgás az, amely már mérhető változásokat okoz a szervezetben. Ha heti legalább 150 percet sikerül kardiomozgással töltenünk, többek közt csökken a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk, a vércukorszintünk, megelőzhetjük a vastagbél-, emlő-, prosztata- és tüdőrákot, valamint jelentősen mérsékelhetjük a stressz következményeit.
Dr. Babai László
a Budai Allergiaközpont igazgatója
www.oxygenmedical.hu
