Civilizációs betegségek megelőzése gyermekkorban
A kisbabát az első antigén-inger – természetes szülés esetén – a szülőcsatornában éri az anyai hüvelyflóra által, mely bélflórájának alapját képezi. Ezután az anyatejes táplálással kerülnek bélrendszerébe egyéb antigének, melyek döntőek szervezetük védekező mechanizmusainak kialakításában. A legfontosabb immunsejtek, amelyekre a hasznos csecsemőkori bifidobaktériumok hatnak, az ún. reguláló T-limfociták. Ha ezeket a probiotikus törzsek még a csecsemőkor kritikus időszakában aktiválják, az megelőzheti az immunrendszer allergiás, vagy egyéb autoimmun túlműködését, gyulladásos folyamatait a későbbi évekre, évtizedekre nézve.
Minden olyan esemény, ami gátolja a csecsemőkori hasznos bifidobaktériumok elszaporodását, kolonizációját, az a korai antigén-ingerek hiányához vezet. Ennek egyik, hazánkban rendkívül gyakori példája a császármetszés, melynek során a baba nem találkozik az anyai szülőcsatorna hasznos baktériumaival. A másik gyakori eset a koraszülés, melynek aránya hazánkban 9-10% – az európai átlag csaknem kétszerese. A koraszülöttek tartós inkubátoros kezelése és a fertőzésveszély miatt gyakorta szükséges antibiotikumos kezelés, valamint az anyatejes táplálás hiánya igen hátrányosan érinti a csecsemőkori bélflóra kialakulását.
Sok antibiotikum, különösen a széles spektrumúak, a normál bélflórát is károsíthatják, így a bélbaktériumok helyén gombák és kórokozó baktériumok telepedhetnek meg. Jól szopó csecsemők az anyatej révén bizonyos védelemmel rendelkeznek, ezért esetükben az elhamarkodott, nem kellően indokolt, azonnali antibiotikus kezelés helyett ajánlott az ún. „figyelemteljes várakozás” (watchful waiting) módszere. Még indokolt esetben is, célszerű a kezelés probiotikus kiegészítése.
A korai antigén-ingerek hiányának immunológiai következményei:
Korábban a potenciálisan szenzibilizáló allergének (pl. tehéntej, tyúktojás, hal, szója stb.) késleltetett bevezetését ajánlották, újabb közlemények szerint viszont ez inkább fokozhatja az ételallergiák jelentkezését, az immunológiai tolerancia kialakulásának elmaradása miatt. Több ezer fős kanadai és svéd epidemiológiai vizsgálatokon alapuló új állásfoglalások szerint, a gluténtartalmú ételek bevezetését még az anyatejes táplálás alatt, két szoptatás között, egészen kicsi adagokban, a 4. hónapot követően, de mindenképp a 7. hónap előtt javasolják, mivel későbbi bevezetése fokozhatja a coeliakia kialakulásának kockázatát. A tapasztalatok szerint, az immunrendszer érése során a 4-6. hónap között van leginkább nyitva az az „immunológiai ablak”, amely meghatározó a megfelelő immuntolerancia kialakításához, ha ez lezárul, nagyobb eséllyel alakulhat ki gluténintolerancia.
A glutén 4-6. hónap közötti fokozatos bevezetéséhez napi 100 mg mennyiség ajánlott, ami megfelel egy fél darab háztartási keksznek (porrá törve, pépes formában – tej, tojás és egyéb allergénektől mentes anyagból). Fontos megérteni, hogy ez nem kalória-bevitelt, hanem megelőző célzatú hozzászoktatást jelent – tehát nem hozzátáplálásról, hanem csupán egy prevenciós eszközről van szó.
Végül a csecsemőkori elhízás kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a túlsúlyos csecsemőből nagyobb valószínűséggel lesz kövér gyermek, elhízott felnőtt, aki fokozottan ki van téve a szív-érrendszeri betegségeknek, 2-es típusú diabétesznek, metabolikus szindrómának, egyéb „civilizációs” betegségeknek. Fontos tudnunk, hogy az anyatej – kedvező összetételű fehérjetartalmánál fogva – „elhízást megelőző”, preventív hatású. A csecsemőkori elhízás megelőzésében ugyancsak segíthet a baba bélflórájának kímélése, a fölösleges antibiotikus kezelések kerülése.
