A fokozatosan csökkenő oxigén- és tápanyagellátáshoz az érintett szervek fokozatosan „hozzászoknak”. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a plakkok lazább széle leszakad, és szelepszerűen elzárja az eret, hirtelen nagy mennyiségű vérlemezke csapódik oda, és másodpercek alatt kialakul a dugó. Ha ez a szívben történik, akkor infarktus, ha az agyban, akkor stroke, bárhol máshol pedig akut artériás elzáródás következik be. Első kettő állapot életveszélyes is lehet, mert a szerveknek nem volt idejük hozzászokni a csökkent oxigénellátáshoz.
Mindez a perifériás ereket is érintheti a végtagi és a nyaki erekben. A folyamat sokáig nem okoz komolyabb panaszt, ám érdemes orvoshoz fordulni, ha krónikus fájdalmat, helyi érzéketlenséget, görcsöket, az érintett testrész hűvösségét tapasztaljuk. Ha a nyaki vagy agyi ütőerek az érintettek, tapasztalhatunk többek közt szédülést, látás- vagy hallászavart, ha pedig a szívkoszorú erekben van szűkület, terhelésnél jelenik meg a fájdalom.
Az érelmeszesedés összetett folyamat, kialakulásában szerepet játszik a genetika, a családi halmozódás, a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Kiemelendő kockázati tényező a dohányzás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód.
A koppenhágai egyetem kutatói a mozgás szerepének megfigyelése céljából 42 házaspárt követtek végig négy éven keresztül, miközben ők rendszeresen sportoltak. Saját, kezdeti értékeikhez viszonyítva, valamennyiüknek nőtt a maximális oxigén-felvevő képessége, csökkent a koleszterinszintjük, és minden olyan rizikófaktor értéke, amelyeket az érelmeszesedés előszobáinak lehet tekinteni. A fizikai aktivitás szintjük a közepesen intenzívet közelítette. Megfigyelték ugyanis, hogy az ennél megerőltetőbb mozgás nem eredményezett nagyobb egészség-nyereséget.
Az érszűkület vizsgálatánál minden esetben szükséges a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (tünet esetén a láb verőereinek ultrahangos vizsgálata is), a laborvizsgálatok – koleszterin, triglicerid, vércukor és más értékek mérése –, az EKG (gyakran indokolt terheléses EKG is), és a végtagi erek tapintása. A szűrésre kiválóan alkalmas az arteriográfia, mely az erek falának rugalmasságát vizsgálja, abból következtet az érfalban lerakódott koleszterin és vérzsír mennyiségére.
A kezelés ma már épülhet többek között gyógyszerelésre, sonoterápiára, vagy szükség esetén áthidaló bypass műtétre is. Mindezek mellett elengedhetetlen az életmódváltás, a rendszeres testedzés, fizikai aktivitás, a testsúly normalizálása, az esetleges cukorbetegség karbantartása, és a rizikófaktorok csökkentése, mert e nélkül nem garantálható az eredményes és hatékony kezelés.
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász, klinikai farmakológus főorvos
www.tromboziskozpont.hu
