Az ízületi kopásban szenvedő betegek leggyakoribb panaszai a reggeli ún. indítási fájdalom, illetve a különböző mértékű mozgáskorlátozottság. A betegség kialakulásában szerepet játszhat a genetikai háttér, sérülések és a porcszövet biokémiai változásai. A fejlett társadalmakban a lakosság öregedése miatt, az ízületi kopás közegészségügyi problémává vált, de sajnos még nem áll rendelkezésünkre olyan gyógymód, mely a porcpusztulást visszafordítaná, s ezzel a betegséget meggyógyítaná.
Az ízületi felszíneket borító porcszövet porcsejtekből és az általuk termelt sejt közötti állományból áll, mely meghatározza a porc mechanikai tulajdonságait, rugalmasságát, ellenálló képességét.
A sejt közötti állományt alkotó vegyületek, az ún. proteoglikánok nagy vízmegkötő képességgel rendelkeznek. Ha a porcszövetben csökken a preteoglikán mennyisége a porc vizet veszít, rugalmassága csökken és lassan elpusztul.
A porcszövet sejt közötti állományának két rendkívül fontos összetevője a glükózamin-szulfát és a kondroitin-szulfát, mely vegyületek megfelelő pótlása segíti az ízületi kopás megelőzését. A glükózamin gátolja a porcot bontó enzimek (hyaluronidáz) működését, így képes lassítani a porc pusztulásának folyamatát. Emellett javítja az ízületi folyadék viszkozitási tulajdonságait is.
Tudományos eredmények szerint, a leghatékonyabb, leggyorsabban felszívódó forma a glükózamin-szulfát. E kénezett származék kén-molekulái hatékonyan stabilizálják a kötőszöveteket. Szájon át adagolva, a hatóanyag 90%-a felszívódik, de ennek csak kb. 26%-át hasznosítja a szervezet. Koncentrációja legmagasabb a májban, a vesében és az ízületi porcokban, illetve a vegyület egy része az ízületi folyadékba is kiválasztódik. (X)
