Az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttesét már jó ideje metabolikus szindrómaként aposztrofálják a szakemberek. A jelenségre külső jegyek is felhívhatják a figyelmet, mint például az ún. alma-típusú elhízás, amely leginkább a törzset, a hasat érinti. A túlsúly mértéke azonban nem mindig utal az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere-változással.
A jellemzően hasi súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ám az érszűkület vagy a korai potenciazavar háttereként is szóba jöhet a metabolikus szindróma.
A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Akinél a tünetegyüttes fennáll, jó eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.
Az elmúlt évtizedekben többek között Skandináviában sikerült tudatosítani a testmozgás, az egészséges táplálkozás és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát, így drasztikusan csökkent az infarktusok száma és jelentősen növekedett a születéskor várható átlagélettartam. Hazánkban is tanácsos lenne, ha a veszélyeztetett személyek, illetve 40 év felett mindenki átesne egy állapotfelmérésen, amely kiterjed a szív- és érrendszeri rizikófaktorok vizsgálatára is.
Ma már létezik olyan komplex életmód program, amely kifejezetten a szív- és érrendszer védelmét célozza. A kardiológiai vizitre és életmód-orvosi felmérésre alapozott programnak éppúgy része a mozgásterápia, mint a táplálkozási terv, a megfelelő étrend-kiegészítők megválasztása, a relaxációs- és wellness-kezelések.
dr. Szentpály Emőke
kardiológus szakorvos
oxigenmedical.hu
