Földünk felszínének 70%-át víz borítja, bár ennek 98%-a sós víz, így csak 2%-nyi ivóvíz marad számunkra, ami közös kincsünk. A mondás szerint: az vagy, amit megeszel. Ez így nem egészen igaz, hiszen testünk több mint 70%-a víz, tehát még jelentősebb hatással van ránk, egészségünkre, életünkre az, amit megiszunk – és még inkább az a folyadékmennyiség, amit elmulasztunk meginni, pedig szükségünk lenne rá.
A víz képezi az élet – és így a mi testünk – alapját is. Izomzatunk 75%-a, vérünk 82%-a, tüdőnk 90%-a, agyunk 76%-a víz, sőt még csontjaink is 25%-ban vizet tartalmaznak. Nem csoda hát, hogy egészségünk ugyanilyen arányban függ az általunk elfogyasztott víz mennyiségétől és minőségétől. A széles körben elterjedt, krónikus dehidráció nemcsak hozzájárul, de önmaga is fájdalmak forrása, és számos degeneratív betegség kiinduló pontja lehet, melyeket reményünk van meggyógyítani pusztán a rendszeres folyadékbevitel növelésével. Amint napirendünk szerves részévé válik a tudatos, jól ütemezett vízfogyasztás, rövidesen tapasztalni fogjuk annak jótékony hatását.
A személyre szabott napi vízszükséglet: 10 kg testsúlyonként 3,3 deciliter víz. Tehát egy 60 kg-os nőnek közel 2 liter víz szükséges, míg egy átlag 80 kg-os férfi vízigénye több mint 2,5 liter. A szervezet vízigénye magasabb környezeti hőmérsékleten, illetve testmozgás, fokozott aktivitás esetén növekszik.
Napirendünket tekintve, minimum 8-10 alkalmat kell vízivásra szentelnünk. Ezeket könnyebb megjegyeznünk, ha reggel ezzel kezdjük és este ezzel zárjuk a napot, illetve a főétkezésekhez igazodunk.
Reggeli, ebéd és vacsora előtt fél órával egy-egy jó nagy pohár víz, majd minden étkezés után két és fél órával ugyancsak hasonló mennyiségű víz. A hiányzó két pohárnyit igény szerint ütemezzük. Javasolt a vizet nem egyszerre lehajtani, hanem kortyonként lassabban elfogyasztani. Az alkoholt, kávét, fekete teát, koffein tartalmú üdítőitalokat ne számítsuk be a napi folyadékfogyasztásba! Az emberi szervezet naponta átlagosan 2,5 liter vizet veszít, tehát a pótlást is ennek mértékéhez kell igazítanunk. Ráadásul, a szervezet méregtelenítési folyamatai igénylik a legtöbb vizet, s a fentiekben leírt minimális fogyasztandó mennyiség ezt még nem is fedezi.
A vízhiányos állapotot mindenki a szomjúság kialakulásával (száraz száj) azonosítja, pedig ilyenkor szervezetünk már régen szomjazik, csak nem vesszük észre, mert hozzászoktunk a szomjúság figyelmen kívül hagyásához. Valójában ilyenkor már a vízveszteség nagyobb lehet, mint a testtömeg 1%-a. Van, aki napi fél-egy liter vizet is alig iszik.
A vízveszteség fokozatai: elsőként szomjúság, türelmetlenség, étvágytalanság, émelygés, emelkedő pulzusszám jelentkezik. Később szédülés, fejfájás, végtagok bizsergése, nehéz nyálképzés, nehézkes beszéd. Súlyosabb kiszáradás esetén izomgörcsök, homályos látás, nyelési nehézség, fájdalmas vizelés tapasztalható.
Kellő mennyiségű vízfogyasztással megelőzhetjük az emésztőrendszeri, ízületi, nyaki, derék-fájdalmak, a járás közben jelentkező lábfájdalmak, időszakos sántítás, a migrén, a járás során vagy pihenéskor jelentkező szívfájdalmak nagy részét. Emellett elősegíthetjük a stresszoldást, a testsúlytöbblet megszűntetését, sőt a magas vérnyomást is kedvezően befolyásolhatjuk.
Összességében, a víz a gyógyszerek legolcsóbb formája. Egy jól szabályozott és folyamatosan éber figyelemmel kísért napi vízutánpótlás képes megelőzni a legtöbb, modern társadalmunkban gyakori betegséget.
info: watercure.com
