Korszaknyitó vizsgálat jelent meg idén nyáron a PlosOne szakfolyóiratban Pontzer és munkatársaitól, akik megkérdőjelezték a dietetika és az orvostudomány által terjesztett mítoszt, miszerint a nyugati emberek lassan már 70%-a azért túlsúlyos vagy elhízott, mert tohonya életet élnek.
A nyugati népességben a 20. század során folyamatosan nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya, de igazán a 70-es évektől lódult meg a folyamat, amikor a közegészségügy kezébe vette a szívbetegség járvány „kezelését”, s megkezdődött a hadjárat az ártatlan koleszterin ellen. Az elhízás járványt pedig azzal magyarázták, hogy nem mozgunk eleget.
Pontzer és munkatársai azt vizsgálták meg, vajon a nyugati ember tényleg azért elhízott-e, mert keveset mozog, vagy azért, mert étrendje nagy kalóriasűrűségű ételekből áll. A dietetikusok ragaszkodnak a „kiegyensúlyozott és változatos” nyugati étrend helyességéhez. Az evolúciós megközelítés pedig roppant világos: van egy gyomorméretünk és emésztésünk, amely évmilliók alatt úgy alakult ki, hogy ha azt megtöltjük, az abból kivont energia se több, se kevesebb ne legyen, mint amire szükségünk van. Mivel a természeti környezetben csak hús, zöldségek, gyümölcsök, gyökerek, magvak találhatók, gyomrunk az evolúció során úgy méreteződött, hogy ha ilyen, alacsony kalóriájú ételekkel tömjük meg, akkor elégséges energiához fogunk jutni. Fontos tudnunk, hogy a jóllakottság érzése inkább a telítettséggel, és kevésbé az elfogyasztott kalóriamennyiséggel függ össze.
A nyugati étrend azonban nagy kalóriasűrűségű, mivel átlagosan 50-60%-a gyorsan felszívódó szénhidrátból (keményítő, cukor, fruktóz) áll. Ha ezzel tömjük meg a bendőnket, akkor a szükséges energiánál jóval többet vittünk be. A fölös kalóriából pedig zsír lesz.
A kutatók méréseikkel megerősítették, hogy a hadzák átlag BMI-je 20,3 kg/m2 volt, ezt tekintjük követendőnek. A természeti ember – a tévhitekkel ellentétben – nem strapálja halálra magát, a hadzák napi 5-6 kilométer gyaloglással biztosítani tudják a napi élelemellátásukat. Ami viszont igazán meglepő eredmény volt, az a nyugati ember, a mezőgazdaságból élő emberek és a hadzák összehasonlításából származott.
Kiderült, hogy a hadzák és a nyugati emberek ugyanannyi energiát használnak el naponta, vagyis a nyugati ember – bár az a benyomásunk, hogy kényelmes életet él – energia-leadásban nem különbözik a vadászó-gyűjtögető életmódot folytatóktól. Egyedül a mezőgazdaságból élők adnak le több energiát. A mezőgazdaságból élők alatt azonban ne a modern, gépesített földművelést értsük, hanem a nigériai, gambiai és bolíviai kétkezi munkát végző parasztokat, akik még hagyományos módon művelik a földet.
Mi magyarázza ezt a meglepő eredményt? Az energia leadást természetesen testsúlyarányosan kell mérni, s mivel a vizsgált nyugati emberek átlagos testtömeg indexe 26-28 között mozgott, ezért nekik több súlyt kell cipelniük. A nyugati ember tehát talán kevesebbet gyalogol és kevesebbet mászik fára, viszont a mérések szerint, 20 kg fölösleges súlyt cipel magával reggeltől estig. Gondoljunk csak bele, ez mennyi energiát emészt fel! A hadza férfiak átlagos testsúlya 51 kg, testmagaságuk 160 cm, ehhez képest, a nyugati ember 80 kg és 175 cm magas. Sokan fel sem tudnának emelni 20 kg-ot, de ezt testükön folytonosan hordozzák. A hadza emberek komolyabb fizikai aktivitása, amiben látszólag különböznek a nyugati embertől, az a gyaloglás. Azonban ez – a mérések szerint – a hadza férfiak napi energia-leadásának mindössze 11%-át teszi ki. Ez is azt mutatja, hogy a természeti ember nem használ sok energiát.
A hadzák és a nyugati ember energia-leadása közti hasonlóság azt mutatja, hogy még a drámai életmódbeli különbségek is jelentéktelen hatással vannak a napi leadott energiamennyiségre. Mindez azt jelenti, hogy az elhízásbeli különbségek elsősorban nem az energia felhasználás különbségéből, hanem a felvett táplálék kalóriasűrűségéből fakad.
A sport fontossága persze vitathatatlan, a szív- és érrendszerre, mozgásszervekre, erőnlétre és más folyamatokra gyakorolt pozitív hatása egyértelmű. A sikeres fogyókúra programoknak gyakran elválaszthatatlan része a sport, de ne feledkezzünk el arról, hogy az aktív, sportos életmód önmagban még nem véd meg az elhízástól, ha a nyugati, nagy kalóriasűrűségű étrenden élünk.
A hadzák és a nyugati ember összehasonlítása azt is bizonyítja, hogy hiába növeljük meg a mozgásmennyiséget, akár jelentősen is, az energiafelhasználás ettől még nem fog radikálisan növekedni. Az evolúció során minden állatnak kialakult egy energia-leadási szintje, amitől a különféle életstílusokkal lényegesen nem lehet eltérni.
A vizsgálatból tehát az az egyszerű tény következik, hogy fogyást és az ideális súly megtartását elsősorban nem sporttal, hanem alacsony kalóriájú táplálkozással lehet elérni. Olyannal, mint amilyen a paleolit étrend. Lehet persze más, alacsony kalóriájú étrendekkel is próbálkozni, ám ezeknek számos rejtett kockázata van. A kalóriaszegény pékárukban például a szénhidrát rovására jelentősen megemelt fehérjetartalom jó része glutén, ami azért veszélyes, mert az emberek minimum 30-40%-a rejtett gluténérzékeny.
Aki tehát a „meghackelt” nyugati étrenden próbál fogyni, sikerrel fog járni, de közben rengeteg egészségügyi kockázatnak teszi ki magát, amit majd később nem hoz kapcsolatba az energiaszegény pékáruval, hanem a sors csapásaként fog megélni. A paleolit étrend ugyanis, nem csak alacsony kalóriasűrűségű, hanem olyan tápanyag-összetételű, amihez az emberi szervezet évmilliók alatt alkalmazkodott.
A teljes cikk a www.tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
