Szőlőcukor – Gyümölcsökből és a mézből származik, de burgonya- vagy kukoricakeményítőből is kinyerhető. A dextróz vagy glükóz néven is ismert cukrot testünk legfontosabb energiaszállítójának tartják. Az agy és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat, ám mivel ennek előállítására a szervezet is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell folyamatos szőlőcukor rágcsálással bevinnünk. Mivel a szőlőcukor gyorsan felszívódik, és hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi.
Gyümölcscukor – Elterjedt róla, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál, bár ez így nem feltétlenül igaz. Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük.
Tejcukor – A laktóz a tejben, tejtermékekben fordul elő, iparilag a tejsavóból állítják elő. Emésztése a lakosság 10-20%-ának problémát okoz, ezért laktózérzékenyeknek ügyelniük kell a húsáruk, szószok, pizzák, instant levesek, gyermekételek és diétás élelmiszerek fogyasztásával, melyekben előfordulhat laktóz az aromák, ízfokozók hordozó anyagaként.
Malátacukor – A karamelles ízű malátacukor (maltóz) kevésbé édes, mint a kristálycukor, épp ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek. A szervezet lassan bontja le, így fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek. Maltózzal édesítik többek közt a péktermékeket, az italokat és a gyermekélelmiszereket.
Méz – Energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré, ám rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza.
A cukor kiváltására cukorpótlók és édesítőszerek is rendelkezésre állnak. Előbbiek jellemzően a cukorhoz hasonlóan por állagúak, a mesterséges édesítők másik csoportja az energiát nem szolgáltató termékek, melyek nagy választékban elérhetők.
Szacharin: kesernyés mellékízű, a cukornál 200-szor édesebb, napi megengedett mennyisége 2,5 mg/testsúlykg.
Ciklamát: szintetikus fehér por, 30-szor édesebb a cukornál, az USA egyes államaiban be van tiltva, az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testsúlykg.
Aszpartam: nincs kesernyés mellékíze, de melegítés hatására elveszti édes ízét. Napi megengedett mennyisége 40 mg/testsúlykg.
Aceszulfám-K: mesterséges anyag, mely a szacharinnál 200-szor édesebb, a szervezetben nem bomlik le, úgy távozik. Megengedett napi adag 9 mg/testsúlykg.
Szorbit, maltit, mannit: mindhárom cukoralkohol, melyet keményítő erjesztésével állítanak elő. A cukornál kevésbé édesek, energiatartalmuk is jóval kevesebb. Lebontásukhoz nem kell inzulin, így cukorbetegek is fogyaszthatják, de túlzott mennyiségben hasmenést, puffadást okozhatnak.
A túlzott cukorfogyasztás nemcsak hízlal, de károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és rontja az egész anyagcserét. A mesterséges édesítőknek lehet keserű mellékíze, allergiás reakciókat, puffadást válthatnak ki, sokan rákkeltő hatást is tulajdonítanak nekik. Mellőzzük tehát ezeket, csökkentsük a cukorfogyasztást, használjunk természetes édesítőket, vagy hagyjuk érvényesülni az ételek természetes ízét.
dr. Kocsi Anikó
diabetológus szakorvos
oxygenmedical.hu
