Kávé feketén vagy zölden?
A kávé származását Etiópia magasan fekvő „Kaffa” tartományával hozzák összefüggésbe. Cseresznyéhez hasonló gyümölcsének erjesztett levét már a IX. század előtt is fogyasztották, később ezt az összetört kávébabbal aromásították. A muszlimok „gahwah”, azaz bor helyett fogyasztották. A híres perzsa orvos és filozófus Ibn Sina (Avicenna) fedezte fel a koffein hatását, és 1015-ben a kávécserjét már orvosságként alkalmazta. Az általunk ismert feketekávét elsőként Jemenben pörkölték forró köveken.
Újabb kutatások kimutatták, hogy pörköléskor a kávé elveszíti biológiailag aktív hatóanyagainak jó részét, ezért készítenek ma már a zöldteához hasonlóan pörkölés nélkül zöld kávét is, amely megőrzi az értékes polifenolokat, így nemcsak élvezeti, de egészségvédő hatással is bír.
A zöld teához hasonlóan, a zöld kávé is felfrissít, élénkít, aktivizál. Koffeintartalma – a fekete kávéval ellentétben – lassabban és hosszabb időre éri el ugyanazt a hatást. A koffein egyébként sok értágító, fejfájás elleni gyógyszer alapanyaga, mely a szívet is erősíti. Kutatások szerint a kávé olykor meg is akadályozhatja az agyvérzés és szívinfarktus fellépését, így orvossal előzetesen konzultálva, talán megengedhetünk magunknak napi néhány csészével.