Robbant a Leptin bomba, avagy az elhízás valós okai
A leptint, mint az energia biztosításáért felelős vezér hormont, a fehér zsírsejtek gyártják. A leptin biztosítja a kommunikációt a zsírsejtek – mint hosszú távú energiaraktárak – és a hypothalamus (többek közt, az agy zsírmetabolizmusáért és az étvágyért felelős agyközpont) között.
Ha a zsírsejtek telítettek, megnövekszik az általuk termelt leptin szintje, ezzel jelezve az agynak, hogy jóllaktunk. Tehát a leptin és a hypothalamus normál működése, kommunikációja szabályozza az étvágyat. Akkor kezdődik a baj, ha az inzulin érzéketlenséghez hasonlóan, megjelenik a leptin érzéketlenség!
A leptin rezisztencia nem más, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás miatt megtelt zsírraktárak következtében kibocsájtott extra mennyiségű leptin, mely ellen az agy úgy védekezik, hogy érzéketlenek lesznek a leptin receptorai. Mivel az agy kizárólag a leptin révén értesül a test zsírraktárainak állapotáról, ha a leptin érzéketlenség következtében nem kap megfelelő visszajelzést, abban a hitben van, hogy a szervezet még mindig éhezik. Ezért fenntartja az éhségérzetet, ami további evéshez vezet, így még több zsírsejt keletkezik, még több leptint bocsájtanak ki magukból, de mivel a túl sok leptin már érzéketlené tette az agy éhségközpontját, nem szűnik meg az étvágy, és így folytatódik az ördögi kör! Ezért van az, hogy a kövér ember állandóan éhes!
Most már érthetjük, miért nem vezetnek sehová a koplalásos, léböjt stb. diéták. Minden fogyókúra, kalóriamegvonás után a leptin, mint elsőrendű létfenntartó, energia-tartalékolásért felelős hormon, újabb „ínséges időkre” számítva, igyekszik a nehezen leadott kilókat visszapótolni a zsírraktárakba sőt, még egy felesleges biztonsági többletet is felhalmozni. Ennek köszönhető a fogyókúrázók körében jól ismert jo-jo effektus is!
A leptin rezisztencia a legtöbbször együtt jár az inzulin rezisztenciával, sőt egymást is okozhatják! Fontos, hogy kizárólag alacsony GI (glikémiás index)-szel rendelkező szénhidrátforrást vigyünk be szervezetünkbe, ami nem vált ki azonnali inzulin választ. Mellőzzük a krumplit, kenyeret, lisztet, cukrot, tésztaféléket, süteményeket, hiszen ezek miatt jelentek meg a civilizációs betegségek, mert nem tudtunk hozzájuk adaptálódni! Táplálkozási szokásaink ugyanis, csak az utóbbi 150 évben változtak meg jelentősen.
Mivel a leptinnek ciklikus, pulzáló kibocsátása van, fontos, hogy naponta maximum 3-szor együnk, közben ne nassoljunk, és két étkezés között teljen el 4-5 óra!
Végezzünk naponta nem kimerítő, inkább közepes intenzitású testmozgást, mely izzadással jár! Ez annak a jele, hogy a kalória 100%-ban hővé alakul, ekkor szabadulnak fel a zsírraktárak. Ne együnk torna előtt, és közvetlenül utána sem, mert a zsírégetés egyeseknél még egy-másfél órán keresztül folytatódhat. Ha ilyenkor eszünk, azonnal leáll a zsírégetés, és a felszabadított zsírokat az evés következtében, a hasnyálmirigy által kibocsátott inzulin „visszatuszkolja” a zsírraktárakba. Várjuk meg a valós éhségérzetet, az jelzi, hogy leállt a zsírégetés fázisa.
Fentiek következetes betartásával, fél-egy év alatt meg lehet szabadulni az izmok már kialakult leptin rezisztenciájától, ezek után érhetünk el igazi sikereket a fogyókúra terén. (források a Szerkesztőségben)
– folytatjuk –
Tihor-Herczeg Kyra
American Academy of Antiaging Medicine tagja
