Inzulinrezisztencia és a rák
Míg elhízás során a normál sejtekben fokozatosan egyre nagyobb inzulinrezisztencia alakul ki, addig a ráksejtek nem válnak rezisztenssé az inzulinnal szemben. Ez azt is jelenti, hogy a normál sejtek cukorfelvétellel szembeni ellenállása a ráksejtek felé tereli a cukrokat, így a ráksejteknek még csak versengeniük sem kell a cukorért.
Japán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy maguk a rákos daganatok is előidézhetik az inzulinrezisztenciát. Megfigyeléseik szerint, a daganatok eltávolítása után helyreállt, vagy jelentősen javult az inzulinrezisztencia. Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a nyugati táplálkozás „megágyaz” a daganatoknak, melyek kialakulásuk után maguk is az inzulinrezisztencia létrehozásán fáradoznak.
Egy koreai vizsgálatban 1 300 000 ember 10 éves követésével vizsgálták a magas vércukorszint hatását. A legmagasabb – 7,8 mmol/l vagy annál nagyobb – éhgyomri vércukorértékkel rendelkezőknek 10 év alatt 26%-kal volt nagyobb az esélyük rákban meghalni, mint az 5 mmol/l vagy annál alacsonyabb vércukrú társaiknak. A kockázat ugyanakkor, eltérő volt az egyes ráktípusok esetében. A magas vércukrú egyéneknek 2-szer nagyobb esélyük volt a hasnyálmirigyrák kialakulására, míg a májrákra 57%-kal, a veserákra 44%-ak, a leukémiára 42%-kal, a vastagbélrákra pedig, 30%-kal nagyobb kockázatot mutattak.
Az inzulinrezisztencia és a nagy szénhidrátbevitel a mellrák kialakulására is hatással van. A mell rákos szöveteiben 6-szor több inzulin-receptor található, mint az egészséges szöveteiben. Egy vizsgálatban 512, kezdeti stádiumban lévő mellrákos nőt figyeltek meg. Azoknál, akiknek a legmagasabb volt az inzulinszintjük, 2-szer valószínűbben keletkezett a későbbiekben kiújulás, áttét, és később 3-szor valószínűbben haltak meg, az alacsonyabb inzulinszintű páciensekhez képest. Más vizsgálatok pár évvel a mellrák kialakulása után a nők 22%-ánál cukorbetegséget is diagnosztizáltak. Ezek a nők vélhetően korábban is a cukorbetegséget megelőző anyagcserezavarban szenvedtek, és ez hozzájárulhatott a mellrák kialakulásához.
Egy 5000 fő megfigyelésével végzett vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a növekvő mennyiségű zsírfogyasztás 20%-os védőfaktornak bizonyult, a nagy mennyiségű finomított szénhidrát (burgonya, gabonafélék) ellenben, 30%-kal növelte a rák kockázatát.
Akik tehát szakítanak a manapság szokásos nyugati típusú táplálkozási szokásokkal, és visszafogják a szénhidrátfogyasztást, azok 30%-kal kisebb kockázattal számolhatnak egyes rákfajták kialakulását illetően.
