A kemo- és sugárterápia mellékhatásként károsíthatja az idegrendszert
A ráktúlélők 14,5%-ának volt mentális rendellenessége, míg rákban nem szenvedő testvéreiknek csak 8,7%-át sújtotta ez a probléma. A kutatók javasolják, hogy a megfelelő kezelések kiválasztásakor ezzel a rizikóval is számoljunk.
A közvetlen agyi besugárzás súlyos agyi mellékhatásai közismertek. A kemoterápia agykárosító hatásának mechanizmusáról viszont csak két évvel ezelőtt jelent meg egy részletes tanulmány. A károsító mechanizmusok megismeréséhez először be kell pillantanunk az utóbbi 10 év agykutatásainak vonatkozó eredményeibe. Az agykutatás legmakacsabb 20. századi dogmája, miszerint a kifejlődött agyban már nem fejlődnek új agysejtek, az utóbbi egy évtizedben megdőlt. Legalábbis a hippokam-puszban (gyrus dentatus) és az ún. szubventrikuláris zónában már bizonyítottan folyamatos agysejt fejlődés történik, az emberi élet végéig.
A fejlődő agysejtek egy része a hippokampuszban túlél, működőképes lesz és integrálódik a már meglévő agysejthálózatba. Az új sejtek a hippokampusz ún. „szűk keresztmetszetében” foglalnak helyet, és így döntően befolyásolhatják a memória és gondolkodásközpont működését.
Amennyiben gátolják az új neuronok keletkezését, súlyos mentális problémák alakulhatnak ki (pl. depresszió, elmefogyatékosság, demencia, skizofrénia). A neuronok fejlődésének elősegítése javíthatja a hangulatot és a kognitív teljesítőképességet. A hippokampuszban osztódó őssejtek az agysejtek közül a legsérülékenyebbek, maradandó sérülésük súlyos mentális, pszichikai és fejlődési rendellenességekhez vezethet.Egy 2006-os tanulmány – állatkísérleteket is felhasználva – arra a következtetésre jutott, hogy a kemoterápia alkalmazása is súlyosan károsíthatja a neurális őssejteket a hippokampuszban. Az emlődaganatokban szenvedők – akik szokásos kemoterápiás dózist kaptak – 18%-ban kognitív károsodásban szenvedtek a kezelések után. A magas dózisú kemoterápiát kapott emlődaganatosok több mint 30%-a két évvel a kezelések után, hasonló problémákkal küzd.
A kemoterápiás szerek károsíthatják az érett agysejteket is, de valószínű, hogy a legjelentősebb károkat az agyi őssejtek pusztításával okozzák. A tünetek között megemlítik a koncentrációzavart, a mentális flexibilitás sérülését, az információfeldolgozás sebességének lassulását, a vizuális memória és a motorikus funkciók zavarát. Gyermekkorban kemoterápiát kapott hosszú távú túlélőknél megnőtt a depresszió előfordulásának valószínűsége – a kemoterápia intenzitásának függvényében.
Egy gyógygomba hatóanyagtípusról megállapították, hogy képes az agysejtek védelmére és elősegíti az agy őssejtjeinek differenciálódását, ami azzal is összefüggésben lehet, hogy a csontvelő vérképző funkcióját is erősíti. A süngomba-cseppkőgomba kivonat elősegíti az agyban képződő új agysejtek túlélését. In vivo állatkísérletekben speciális gyógygomba-kivonatot fogyasztó, nagy dózissal besugárzott állatok túlélési ideje jelentősen növekedett. Az apigeninről kimutatták, hogy erősíti a kemo- és sugárterápia rákellenes hatását. A gyógygomba és apigenin kivonatoknak nem csak a rákellenes hatása fontos, hanem a kemo- és sugárterápia mellékhatásait csökkentő hatékonysága sem elhanyagolható.
Varga Gábor
hatóanyag-kutató
A szerző az első magyar, külföldön elismert neurotropikus agyterápia kifejlesztője. Szakmai cikkei megtalálhatók az interneten.
