Gyógynövények szívpanaszokra
Szívünk működését kedvezően befolyásolhatjuk megfelelő gyógynövényteákkal. Szervi elváltozások vagy diagnosztizált szívbetegség esetén pedig, a kezelőorvos tudtával, az orvosi kezelések kiegészítésként is jótékony hatásúak.
A galagonya, legismertebb „szívvédő” gyógynövény, melynek virágos ágvégét és bogyóját is használják. Hatóanyagai javítják a szívizom oxigénellátását, teljesítményét anélkül, hogy felhalmozódnának a szívben. Ezért a gyógynövény tartósan is fogyasztható.
A galagonyát a középkorban emésztési panaszok, vesekő, menstruációs görcsök kezelésére használták. Szívpanaszok, „vízkór”, azaz szívelégtelenség okozta vizenyő kezelésére először Angliában alkalmazták a 17. században. Később, a 19. században idegi nyugtatóként és „szívnyugtatóként” történő alkalmazása is elterjedt Európában.
A galagonyával végzett kettős vak, placebókontrollos vizsgálatok során a kezelés eredményességét a fizikai terhelhetőség, a szív teljesítményének növekedése és a panaszok mérséklődése bizonyította. Egy másik vizsgálat szerint a galagonyakezelés csökkentette a magas vérnyomásban szenvedők vérnyomását. Bizonyított, hogy a galagonyakezelés csökkenti a szív-eredetű halálozást enyhébb fokú szívelégtelenségben szenvedőknél. Ebben a növény szívritmuszavar-ellenes hatása is közrejátszhat.
A galagonya hatásait jól kiegészíthetik az olyan nyugtató gyógynövények, mint a citromfű, mely ideges alvászavaroknál is kitűnő hatását az illóolajnak (citronella és citrál) köszönheti.
A népi gyógyászatban a citromfüvet teakeverékekben számos betegségre – többek között idegerősítőként, görcsoldóként, emésztésjavítóként, gyomor- és bélpanaszok, epe- vagy májbántalmak esetén, illetve nyugtatóként, szívpanaszokra, megfázás, sőt herpesz kezelésére is alkalmazzák.
A gyógynövényekből készült teát langyosan, lassan kortyolgassuk, naponta legalább két alkalommal: legjobb reggeli után és délután, vacsora előtt.
Prof. Dr. Szabó László Gy.
ny. egyetemi tanszékvezető tanár
