Az idő partján
– kortalan test, békés lélek
Mai életünk valóban küzdelem, de harcában győzni lehet a kedély feletti hatalom megszerzése által. Megcsorbult személyiségek újjáélednek az építő jógameditáció segítségével. Majdnem mindenki alkalmas arra, hogy ezen az úton saját maga pszichiátere, lelki vezetője lehessen. Az agy és a kedély lappangó, kevésbé használt képességei ugyanis, a meditáció útján felébreszthetők, serkenthetők.
Fontos tudnunk, hogy nemcsak az idegbetegségek, de a szervi bajok túlnyomó hányada is kedélybetegség. A huzattól, meghűléstől való félelem esetei óriási példatárát alkotják a kedély, a képzelet okozta kóros állapotoknak. A meditáció viszont leszereli az aggályosokat, megszabadít hamis képzetektől, szorongásoktól, félelmektől. Napóleon órákat töltött együtt pestises katonáival, vezérkari tisztjeinek nagy rökönyödése ellenére, de mert óriási lelkierejéből fakadóan nem ismert félelmet, nem betegedett meg.
A jóga nemcsak lelki békénket, de testünk egészségének fenntartását, helyreállítását is szolgálja. Kedélyhullámzásaink, hangulatvilágunk, érzéseink erősen befolyásolják ugyanis nemcsak akaratlagos cselekvéseinket és viselkedésünket, hanem öntudatunk alatti szerves életünkre is döntően hatnak. Ezért törekszünk a jógában szervéletünk tudatosítására. Alapelvünk a lassítás és a tudatosítás. A jóga kiterjeszti tudatunkat a nem-tudatos részeinkre is, így hatalmunk alá kerül összes szervünk. Ahogy Freud mondja: „semleges részeinknek is tudatossá kell válniuk”. Miért is?
Azért, hogy átlépve a fájdalom és öröm gátjain, ne legyünk bábui, rabjai vágyainknak és érzékeinknek. Kedélyvilágunk olyan, mint a tó, a legenyhébb szellő is felborzolja, nyugtalanítja. A tartós gondolathullámok, aggodalmak pedig feszültséget okoznak, ami korai öregedéshez, betegséghez vezethet, mi pedig inkább elégedettségre, békés lelkiállapotra törekszünk.
A jógában nem fakírokat és akrobatákat kell csodálni, hanem a meditáció erősítő, gyógyító, boldogító hatalmát. Tétova, aggályos, gyenge emberek megerősödhetnek, már-már elaggottak felfrissülnek, a félénkek bátorságra lelnek. S mi kell ehhez elsősorban? Magunkhoz térni. Igazi valónkat kiszabadítani a hétköznapi fásultság börtönéből, önmagunk gondolatvilágának fogságából. A legtöbb ember ugyanis gondolatainak, emlékképeinek, vágyainak rabja.
A jóga páratlan értékű mentőövet kínál azoknak, akik szeretnék jobban megismerni, saját maguk meggyógyítani testüket, és a hétköznapok viharai közepette is, idős korukig derűsen megőrizni lelki békéjüket.
