A címben szereplő tüneteknek lelki háttere is lehet. Ha valamiből nagyon elegünk van, azaz „megtelik a hócipőnk”, náthás tüneteket fogunk produkálni. Akut nátha esetén mindig gondolkodjunk el azon, hogy miből vagy kiből van elegünk, ki vagy mi az, ami nagyon irritál. Gondoljuk végig nyugodtan a dolgot, ha tehetjük, ne foglakozzunk a számunkra kellemetlen, idegesítő feladatokkal! Garantált a rövid időn belüli javulás.
A náthának és köhögésnek allergiás eredete is lehet. Ez a „szénanátha”, az allergia egyik leggyakoribb formája, a XXI. század népbetegsége. Így, a parlagfű szezon elmúltával, még sokunknak maradtak kellemetlen emlékei. A hagyományos orvoslás antiallergikumokkal és szteroidokkal próbál ellene küzdeni. Én ezt „kétségbeesett gyógyításnak” nevezem, amely csak a tünetektől való megszabadulást eredményezi, de ez csak az intenzív osztályon indokolt.
A tünetek a segítőtársaink! Segítségükkel rátalálhatunk a betegség gyökereire, és így válhatunk valóban egészségessé, nem csak tünetmentessé. Szerencsére létezik mellékhatások nélküli gyógymód is, ez a homeopátia. Hatása nem tüneti, a szervezet öngyógyító tevékenységét aktivizálva vezet a gyógyuláshoz. A szerek kiválasztása során alkati tulajdonságokat vesz figyelembe.
Gyermekeknél a gyakori őszi-téli légúti panaszok esetén kezdjük a kezelést az immunrendszer erősítésével. A gyakran ismétlődő antibiotikumos kezelések a fajlagos védettség gyengüléséhez és a visszatérő hurutos betegségek kialakulásához vezetnek. A panaszok csökkenését és az immunrendszer erősítését elérhetjük a legfontosabb nyomelemek és vitaminok pótlásával.
Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A gyomor erősen savas közegén múlik, hogy szervezetünk ki tudja-e vonni a táplálékokból a vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat. Itt tisztul meg a táplálék – a gyomorsav hatására – a kóros baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól. Az alapos rágás hiánya, a cukorral és fehérlisztből készült ételek mértéktelen fogyasztása azonban csökkenti a gyomorsavtermelést. Étkezés közben ne igyunk, mert hígul az emésztőnedv, de kifejezetten jót tesz, ha evés előtt vízzel hígított citromlevet vagy almaecetet iszunk. Kitűnően szabályozza a savháztartást és könnyíti az emésztést az étkezések között elfogyasztott 1-1 alma is.
A bélrendszer a jó egészség és a vitalitás központja. A belekben élő baktériumok – a bélflóra – a táplálék egyes részeinek lebontása mellett néhány vitamin (különösen a B-vitaminok) termeléséért és a kórokozó baktériumok, gombák és vírusok megsemmisítéséért is felelős. Óvjuk bélflóránkat, ne károsítsuk indokolatlanul antibiotikumokkal, cukorral, fehérliszttel, együnk inkább rendszeresen élőflórás joghurtokat!
Több betegség megelőzésében fontos szerepet játszanak a főként növényekben, gyümölcsökben (pl. homoktövis, ginseng, cékla, fekete ribizli, feketeáfonya, fekete bodza, kékszőlő stb.) található karotinoidok, flavonoidok és egyéb polyfenol vegyületek, az A-, B-, C-, D- és E-vitamin és más antioxidánsok, melyek fokozzák a szervezet ellenálló képességét.
Nátha, meghűlés ellen eredményesen használhatunk gyógynövényeket is. A bíborszínű kasvirág, ismertebb nevén echinacea, jól alkalmazható immunerősítésre és megelőzésre.
Gyógyszertárakban kapható alkoholos kivonatát, az őszi-téli időszakban folyamatosan szedhetjük, de egy hetes kúra után egy hét szünetet kell tartani. Ha betegség tüneteit észleljük, használjuk ki a következő gyógynövények gyulladásgátló, lázcsillapító, nyákoldó, izzasztó és immunerősítő hatását: csalánlevél, kakukkfű, keskenylevelű útifű, hársfavirág, fehérmályvagyökér, édesgyökér, ezerjófű, zsályalevél, bodzavirág, borsmentalevél, fűzfakéreg és kamillavirág. Akár teakeverékként, akár külön-külön fogyasztva a főzeteket, jó hatásra számíthatunk.
Fentiek mellett ne feledkezzünk el a sport, a friss levegő, a napfény, a tiszta víz és a pihenés rendkívül fontos immunerősítő hatásáról sem!
Gyors gyógyulást, jó egészséget kívánok annak reményében, hogy segítségükre lehettem néhány hasznos tanáccsal.
Dr. Tihanyi István
iridológus, gyermekgyógyász,
természetgyógyász
