Támogassuk belső védelmünk katonáit!
Az emberi szervezet (is) kezdetektől szimbiózisban élt bizonyos bélbaktériumokkal. Táplálkozásunkkal mi biztosítjuk azok táplálékát, a baktériumok cserében vitaminokat és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek többek között gyulladásgátló hatásúak. Közülük a vajsav az egyik legfontosabb immunrendszer-szabályozó, mely a Candida albicans gomba szaporodását is gátolja.
A táplálék és a bélflóra kapcsolatát vizsgálva a kutatók igazolták, hogy az étrend változására gyorsan változik a bélflóra is. A prebiotikus szénhidrátok, mint az inulin vagy az oligofruktózok, serkentik a Bifidobacteriák fejlődését, míg például a fruktóz a nemkívánatos bélbaktériumok szaporodását segíti elő. Már régen kimutatták azt is, hogy a szoptatott csecsemőkben más a bélflóra (főként tejsav baktériumok), míg a tápszeres csecsemőkben sokkal vegyesebb a bélflóra összetétele.
A fejlődés során tehát mindenkire egyénileg jellemző bélflóra alakul ki. A felnőtt bélflóra tartalmaz állandó fajokat és alkalmilag, külsőleg beszerzett, rövid ideig jelen lévő fajokat. A felnőtt bélflóra összességében 400–1000 fajt tartalmaz, melyek összetétele eltérő a bélrendszer különböző szakaszaiban.
A környezeti hatások (pl. antibiotikum-szedés, étrend, baktériumfertőzés) azonban megváltoztatják a bélflórát. Az antibiotikumok egyik hatása, hogy elpusztítják a jótékony anaerob baktérium törzseket (pl. Bifidobacterium, Lactobacillus és Bacteroides), és elősegítik a káros baktériumok térhódítását. A változás hosszú távon is érezteti hatását.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a bélflóra kóros változása megváltoztatja a nyálkahártya immunitását és a szabályozó T-sejtek működését, ami a fokozott gyulladáshajlam mellett, rontja az immunológiai toleranciát, növelve ezzel az allergiás légúti reakciók előfordulását.
A nyugati és a fejlődő országok lakóinak eltérő bélflórája miatt vélhetően a nyugaton fogyasztott sok finomított élelmiszer is felelős. A kiegyensúlyozatlan bélflóra azt jelenti, hogy megcsappan a probiotikus baktériumok aránya, és elszaporodnak a potenciálisan kórokozó baktériumok és gombák. Minél gyakoribb egy országban az antibiotikum használata (s ezzel a bélflóra kóros irányba változása), annál gyakoribb ott a hibás immun-működés, az allergia, az asztma és egyéb légúti megbetegedések. Mindez arra mutat rá, hogy elsősorban nem a környezet, hanem a bélflóra eltérése befolyásolja azt, hogy valaki atópiás (allergiás) lesz-e, vagy sem.
A nem nyugati társadalmakban az emberek ma is rendszeresen fogyasztanak probiotikumokat fermentált, tejsavas erjesztésű ételek formájában. Mivel ez a gyakorlat évezredek óta ismert, az erjesztett élelem napi fogyasztása többé-kevésbé fenntartotta elődeink bélflórájának egészségét, ami hatékonyabb immunrendszert eredményezett. Nem kérdés tehát, hogy a pre- és probiotikumok fogyasztása javítja az egészséget, és segíti az immunrendszer fejlődését, működését.
Bizonyítékaink vannak arra, hogy a velünk élő mikrobák megvédenek minket más mikrobáktól azáltal, hogy lehetetlenné teszik a szaporodásukat. Ez egyfajta „baktériumháború” a testünkben, a mi védelmünkben.
Forrás: Noverr–Huffnagle: Does the microbiota regulate
immune responses outside the gut? Trends Microbiol. 2004
ford. Szendi Gábor. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
