Fertőzés – gyulladás – öregedés
Az öregedést a szabad gyökök okozta károsodásra először Denham Harman vezette vissza 1956-ban. Azóta ez a legáltalánosabban elfogadott elmélet, melyet számtalan vizsgálat igazolt. Szabad gyökök elsősorban az energiatermelés során keletkeznek, de a légzéssel és a táplálkozással kívülről is bekerülhetnek a szervezetbe. Minél nagyobb a kalóriabevitel, annál nagyobb mennyiségben keletkeznek. A fizikai erőfeszítés is – mint nagy energiatermeléssel járó folyamat – fokozott szabad gyök termeléssel jár, ezért veszélyes a túlzásba vitt edzés.
Mindezek eredménye a sejtek energiahiánya, a nagy energiaigényű működések (pl. a DNS másolása, a helyreállító működések) romlása. Különösen érzékeny erre a szív és az agy. Jelenlegi tudásunk szerint, a szabad gyökök okozta károsodás összefüggésben áll a szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri degeneratív betegségek (pl. Parkinson és Alzheimer kór) kialakulásával.
Jelenleg az idült gyulladásokat tartják az öregedéssel együtt járó fizikai és szellemi teljesítőképesség-csökkenés legfőbb okának. Az érelmeszesedést ma egyértelműen gyulladásos betegségként tartják számon ugyanúgy, mint az Alzheimer kórt, a korral jelentkező ízületi betegségeket, a rákot, sőt még a depressziót is.
A korral az immunfunkció egésze gyengül, különösen az ún. sejtes védekezés (a T-killer limfociták mennyisége) csökken. A gyulladások során keletkező immunfehérjék, például a C-reaktiv protein (CRP) megszokottnál magasabb szintje előre jelzi olyan súlyos betegségek, mint például az Alzheimer kór bekövetkeztét.
Az elhízás állandó gyulladásos tevékenységgel jár. A hasi zsírszövet maga is termel ellenanyagokat és CRP-t. Magas CRP-szint esetén 3-szor gyakoribb a szellemi leépülés minden formája és egyéb öregedéssel összefüggő tényezők előfordulása. Így nem meglepő, hogy a nem-szteroid gyulladásgátlók tartós szedése, illetve a természetes gyulladáscsökkentő anyagok (pl. kurkuma vagy a baktériumok, vírusok, gombák életműködését gátló, azokat elpusztító ezüst, kolloid formában) jótékony, megelőző vagy késleltető hatással bír ezen állapotokban.
A fel nem számolt gyulladások fokozzák az öregedést. Ilyen rejtett, magas CRP-szinttel járó gyulladást tart fenn például, a nálunk népbetegségnek számító fogínysorvadás is. Becslések szerint a lakosság három negyede szenved valamilyen bakteriális, virális, parazitás vagy gombás fertőzésben, mint például a gyomorfekély, a herpesz, a candida fertőzés, húgyúti betegségek, szexuális úton terjedő fertőzések, krónikus nátha és arcüreggyulladás, vagy egyszerűen a fájós torok. Ezek a fertőzések siettetik a korral járó idült degeneratív betegségeket, és ezzel magát az öregedést. Felszámolásuk tehát létkérdés!
Forrás – Dr. Eisler Olga: Miért öregszünk c. cikke
– paramedica.hu