Bélflóra – immunrendszer – allergia
A légúti allergiák az ipari országokban az elmúlt 40 évben ugrásszerűen növekedtek. Egyes fejlett országokban már a 13-14 évesek között is 22-32% az új betegek aránya, míg ugyanez a szám a fejlődő országokban nem változott az elmúlt 40 évben.
Ezek a megfigyelések vezettek el az allergiák és az asztma higiéné hipotéziséhez, mely szerint a korai fertőzések és a kevésbé tiszta környezet által kiváltott magas IgE-szint védőfaktor az allergiák és számos egyéb betegség ellen. Míg a nyugati gyerekek „steril” környezete, „modern” étrendje, korai antibiotikum-használata mellett e védelmi rendszer nem épülhet fel.
Az egészségtelen összetételű bélflórában megcsappan a probiotikus baktériumok aránya és elszaporodnak a káros mikroorganizmusok, baktériumok és gombák. Csökken a szervezet ellenállása, növekszik a gyulladásszint, s ezzel összefüggésben számos betegség – köztük allergia is – jelentkezhet.
Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy az allergiás és nem allergiás emberek bélflórája jelentősen eltér egymástól. Vizsgálatok igazolták, hogy nem a környezet, hanem a bélflóra eltérése magyarázza, hogy allergiás lesz-e valaki, vagy sem.
Az orron át érkező antigén-ingerekhez (pl. pollenekhez) hozzászokás alakul ki, ez az orális tolerancia, melyet a szabályozó T-immunsejtek hoznak létre. Belélegzés során, az orrba kerülő részecskék hamarosan megjelennek a bélben, így a bélflóra szinte azonnal találkozik minden antigénnel, ami bejut a légutakba. A bél immunrendszere az az érzékelő, amely a légutakba került antigénekkel szemben kialakítja a toleranciát.
A pre- és probiotikumok alkalmazása mind megelőzés, mind terápiás jelleggel, bizonyítottan hasznos. Immunrendszerünknek nem az a dolga, hogy kiirtsa a mikroorganizmusokat, hanem, hogy fenntartsa az egyensúlyt, és megvédje a károsodástól szervezetünket. (E témáról írt teljes cikkem a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.)
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
