Mi magunk okozzuk a rákot?
Az American Heart Association közleménye szerint, a rák a 45–74 év közötti amerikaiak körében már több ember halálát okozza, mint az eddig első helyen álló keringési betegségek. A különféle rákos megbetegedések statisztikái egyre rosszabbak, és a környezeti, illetve életmódbeli tényezők egyre nagyobb arányban tehetők mindezért felelőssé.
Környezeti tényezők (a teljesség igénye nélkül): növényvédőszerek, egyéb vegyszerek, gyógyszerkészítmények, feldolgozott vagy mesterségesen előállított élelmiszerek és csomagolóanyagaik, vezeték nélküli technológiák, elektroszmog és az orvosdiagnosztikai műszerek okozta sugárzás, kóros elhízás, stressz, nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, túlzott napvédelem stb.
Az azonban megnyugtató, hogy az orvostudomány végre kezdi utolérni a józan észt, és egyre több olyan tanulmány olvasható, amely a táplálék és az életmód jelentőségét hangsúlyozza mind a rák megelőzése, mind pedig annak kezelése szempontjából.
Nem kell rákban meghalnunk, ha egészséges életmódot követünk. Ha kellő időben nekiállunk, szervezetünk képes lesz gátat szabni a rosszindulatú sejtek kialakulásának, burjánzásának. Rengeteg előrehaladott állapotban lévő embernél tapasztalunk drámai fordulatot alapvető életmódbeli változtatások miatt.
Első rákellenes lépés: egész évben biztosítsuk szervezetünk megfelelő D-vitaminellátását! Becslések szerint, ha világszerte elegendő D-vitaminhoz jutnának az emberek, 30%-kal csökkenne a rákhalálozás. A napozáson (és a téli D-vitaminpótláson) kívül kevés olyan egyszerű módszert ismerünk, ami ilyen fokú védelmet adna. Kialakult daganatos betegség esetén is jelentősen növelhetjük a túlélési esélyeket, ha 80-90 ng/ml körül tartjuk szervezetünk D-vitamin szintjét.
Második rákellenes lépés: állítsuk be az inzulinszintünket! Otto Warburg 1934-ben kapott Nobel-díját a ráksejt fiziológia terén tett megfigyeléseinek köszönhette. Bebizonyította, hogy a rákos sejteknek a szaporodáshoz más sejteknél több cukorra van szükségük.
A modernkori finomított szénhidrát-dús táplálkozás (gabonafélék, burgonya, rizs, cukor, édes gyümölcsös üdítők) és a kevés testmozgás következtében manapság sok embernek magas az inzulinszintje, ami komolyan károsíthatja a szervezetet. A cukorbetegség is ilyen károsodás, azonban korántsem az egyetlen probléma a sok közül.
Az inzulinszint szabályozása viszonylag egyszerű. A lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük a többszörös gyártási folyamatokon átesett ételek, gabonafélék és a cukor – különösen a fruktóz – bevitelét, hogy eleve meg se emelkedjen az inzulinszintünk. Az inzulinszintet a rendszeres testmozgás is csökkenti.
Harmadik rákellenes lépés: biztonságosabb, hatásosabb rákszűrési módszert válasszunk!
Egyre több publikáció jelenik meg egyes rákszűrési módszerekkel járó káros sugárzásokról (pl. mammográfia). Ennek ellenére a legtöbb orvos évről évre újabb mammográfiai vizsgálatot javasol a nőknek a mellrák szűrése céljából. Ehelyett leginkább a termográfiai mellvizsgálatnak nevezett módszer javasolható, amely a test infravörös hőjét méri, és anatómiai képekre fordítja le az így kapott információt. A termográfia sem mechanikai nyomást, sem ionizáló sugárzást nem alkalmaz, akár 10 évvel hamarabb felismeri a rákra mutató jeleket a mammográfiás vagy a kézi vizsgálatnál.
Rengeteg életmódbeli lépés van, amit már most megtehetünk, hogy jelentős mértékben csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát. Tegyük meg tehát legalább azt, amit módunk van megtenni!
Forrás: dr.mercola.com, ford. Homok Szilvia,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
