Az allergia a szervezet téves immunválasza. Az allergiás reakció során a szervezet egy olyan „anyag”, az allergén ellen védekezik, amely rá nézve valójában ártalmatlan. Az allergiás tüneteket a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. Hízósejtek nagy mennyiségben fordulnak elő az orrban, szájban és a vérerekben, hogy védjék a szervezetet a bejutni készülő kórokozóktól, és segítsék a sebgyógyulást.
A kutatók megfigyelése szerint, a hisztamin emellett támogatja a myeloid eredetű szupresszor sejtek (MDSC) aktiválódását, túlélését és terjedését, amelyek az immunrendszer elnyomása által segítik a tumorok növekedését. A vizsgálat során megállapították, hogy a nem allergiás résztvevőkhöz viszonyítva, az allergiás tünetekkel küzdő betegeknél magasabb a véráramban keringő MDSC aránya.
Az is bizonyítást nyert, hogy a hisztamin a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok során akadályozza az immunrendszer védő szerepét a kialakult daganat leküzdésében. A vizsgálatok során elvégzett állatkísérletekben – a hisztamin blokkolásával – a kutatók hatékonyan fékezték meg a melanoma kifejlődésével járó folyamatot. Az antihisztaminok segítségével az immunrendszer működését negatívan befolyásoló MDSC mennyisége csökkenthető a szervezetben, ezáltal az immunrendszer képessé válhat a tumor leküzdésére.
A kutatást végző orvosok további vizsgálatokat terveznek az egyes részfolyamatok feltérképezésére, a hízósejtek és az MDSC kapcsolatának még pontosabb megismerésére. Reményeik szerint, az antihisztaminok a későbbiekben a daganatterápia hatékony eszközei lehetnek.
Hangsúlyoznunk kell, hogy az eredmények egyszeri megfigyelésen alapulnak. Rosszindulatú betegség esetén tehát, senki ne kezdjen – pusztán erre hagyatkozva – antihisztaminokat szedni a javulás érdekében. Nyilván sok kísérlet fogja még a jelenlegit követni, hogy a helyét – ha egyáltalán lesz helye az antihisztaminoknak a rákterápiában – megalapozottan kijelölhessük.
Prof. Dr. Nékám Kristóf
allergológus, immunológus, egyetemi magántanár
allergiakozpont.hu