Vitálanyagok és hosszú élet
2008-ban a National Geographic égisze alatt látott napvilágot egy hosszú humán megfigyelési program, melynek célja az volt, hogy megállapítsák, vajon hol élnek az emberek 100 évig egészségben (erről szóló könyv: Dan Buettner – A hosszú élet oázisai). A mi szempontunkból többek között az teszi érdekessé a tanulmányt, hogy hazánktól 1600 km-re Szardínia szigetén léteznek olyan települések, ahol az idősödő lakosság életkora nagyon gyakran átlépi a 100 éves határt.
Mi a titok? – Természetesen a szüleinktől, nagyszüleinktől kapott genetikánk is szerepet játszik az életkorunk alakulásában, ám több tudós vélekedik úgy, hogy az életmód hatékonyabban befolyásolja, hogy mikor jön el életünk utolsó napja. Szardínián élő 90-100 éves pásztorok minden reggel kihajtják az állatokat a hegyi fennsíkokra, ami egy megterhelő hazai „kardioedzésnek” felel meg. A nap nagy részét stressz- és kipufogógáz-mentesen a természetben töltik, majd a munka végeztével magas resveratrol tartalmú cannonau szőlőből készült vörösborral hűtik le a torkukat. A vörös szőlőfélékben található resveratrol nevű polifenolt a tudomány régóta a hosszú élet molekulái között tartja számon, mert csökkenti az erek falában kialakuló meszes lerakódásokat és rákellenes hatása is régóta bizonyított.
Az is figyelemreméltó, hogy állattartó populációról beszélünk, mégis jóval alacsonyabb a húsfogyasztásuk, mint az átlagos európai lakosoknak. Fő táplálékaik között szerepelnek: különféle házi sajtok, kecsketej, masztikaolaj, ezzel szemben alig fogyasztanak ipari élelmiszereket.
A kutatócsoport más földrészeken is talált matuzsálemeket. A California állambeli Loma Lindán élő, személyautót vezető, üzleti életben aktív városi emberek között is bőven akadtak 100 évesek, ám főként az adventista, sportkedvelő, vegetáriánusok között kellett keresni őket. Ha azonban a vizsgált népekről szerzett információkat a tiszta tudomány nagyítólencséjén át vizsgáljuk, akkor következőkben rejtőzködhet hosszú életünk záloga:
Sohasem késő a felsorolt szempontok szerint élni a hétköznapjainkat, de gyermekeinket már ebben a szellemben érdemes nevelnünk.
Régóta tudjuk, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában és a rák kialakulását is jelentősen hátráltatják. Kevesen tudják azonban, hogy az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak a kognitív képességeink fejlődésében. A telítetlen zsírsavakban gazdag ételek általában a mediterrán konyhákra jellemzőek, de érdemes ezeket étrend-kiegészítőként is fogyasztanunk. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a brit kormány fontolóra vette – ha mára már be nem vezette –, hogy az általános iskolákban kötelezővé teszi (és finanszírozza) az EPA- és DHA-zsírsavak fogyasztását. Ezen zsírok legismertebb forrásai a hideg vízi halak, ám az emberi szervezet számára leghasznosíthatóbb formában a kender magjából kipréselve juthatunk hozzá.
Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy azok a gyermekek, akiknek édesanyja a várandósság alatt Omega-zsírokban gazdag étrendet fogyasztott, jelentősen jobban teljesítettek az értelmi képességeket vizsgáló teszteken. A 3. trimesztertől kezdve rohamosan megindul a gyermekek központi idegrendszerének fejlődése, amely 7 éves korukra nagyjából be is fejeződik, ám 16 éves korukig még folyamatosan finomodik. Az első harmadra tehető a szenzomotoros (mozgás, egyensúly érzék, szaglás, tapintás stb.), a másodikra a beszéd, az utolsó időszakra pedig a mentális képességek fejlődése. Ebben a hosszú időszakban szüksége van az agyunknak olyan növényi zsírsavakra, amelyeket egyszerűen csak Omega-3-nak hívunk. Agyunk tömegének nagy részét ez az anyag teszi ki, így ha gyermekünk év végi matematika jegyén szeretnénk javítani, legegyszerűbb, ha agysejtjei működését Omega-3-mal támogatjuk.
Szabó László
hatóanyag-kutató
