A króm szerepe a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában
A diabetes mellitust az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet a közelmúltban az emberiséget veszélyeztető 4 legfontosabb nem fertőző betegség közé sorolta. A cukorbetegek száma világszerte rohamosan emelkedik: 10 évvel ezelőtt számuk kb. 171 millió volt, 2013-ra elérte a 382 milliót, és 2035-re további 55%-os emelkedést követően, a várható betegszám 592 millióra emelkedik.
Ma a cukorbetegek életkilátásait és életminőségét egyaránt a szövődmények határozzák meg. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy háromnegyede szív-érrendszeri betegség következtében hal meg.
Szerves krómhoz szervezetünk elsősorban az alábbi tápanyagforrásokból juthat: gabonafélék, zöldbab, dió, sovány húsok, tojássárgája és néhány fűszer (pl. fekete bors). A króm pótlása étrend-kiegészítő formájában világszerte elterjedt és számos készítmény van jelenleg forgalomban.
Egészségesek részére a hazai ajánlás igen alacsony: 40 ľg/nap, a WHO ajánlása ennél jóval magasabb: 250 ľg/nap, vélhetően ez utóbbi érték a megalapozottabb. Az étrend-kiegészítők esetében 50 és 200 ľg/nap közötti krómpótlás az általános.
A három vegyértékű króm felszívódása eléggé szegényes, mivel kevéssé vízoldékony (pikolinát, klorid, nikotinát). A legújabb króm-alapanyag fejlesztések a krómos élesztő magas biológiai hasznosulását igazolták. A króm-pikolináttal szemben például, 10-szeres hatékonyságot tudtak igazolni a vizsgálatok (EFSA). A C-vitamin, egyes aminosavak, valamint az oxalát fokozza a króm felszívódását, a magas rost és cukorbevitel azonban csökkenti a tápcsatornából történő felszívódását.
Összességében a rendelkezésre álló adatok amellett szólnak, hogy a krómbevitel kedvezően befolyásolja a szénhidrát-anyagcsere alakulását.
Forrás: Dr. Kempler Péter: Szüksége van-e a szervezetünknek krómra? – Gyógyszerész Továbbképzés 2016. június, X. évfolyam, Supplementum A.