Energiamérleg
Amit megeszünk, attól hízhatunk, főként, ha nem ellensúlyozzuk az elfogyasztott kalóriát azonos vagy még nagyobb mennyiségű kalóriát elégető tevékenységgel.
Ráadásul, amikor kevesebb energiához jut a szervezetünk, a tárolt energiáit kezdi hasznosítani. Elsőként a májban és az izmokban raktározott glikogén készletekhez nyúl, mert ezeket könnyen glükózzá alakíthatja. Ha ez kifogy, az izmokban található aminosavak felhasználása következik. A zsírok csak akkor következnek, ha glikogént és a nem létfontosságú fehérjéket már „feléltük”.
A glikogén és a fehérje azonban vizet tartalmaz, így a veszteség egy része víz. Csalóka lehet tehát az eleinte gyors sikert mutató fogyás, hiszen a leadott súly döntő része víz, nem pedig testzsír. A testzsírtól való megszabadulás nagyobb áldozatot igényel: fél kiló zsír leadásához közel 3500 kilokalória „hiányra” van szükség. Mire a szervezet elkezdené felhasználni a zsírraktárakat, addigra a villámdiéta miatt már jelentős energiadeficitje van, ezért lassul az anyagcsere.
Fogyókúránál az agy hypothalamus nevű része érzékeli a hiányt, lelassítja az anyagcserét, hogy visszaszerezze a vesztett energiát. Mire ehhez a szakaszhoz érünk, az aminosav- és fehérjeveszteség izomveszteséghez is vezet: minél kevesebb az izom, annál lassabb az anyagcsere. E ponton a fogyás megtorpan, így sokan feladják a diétát, s az energiaraktározásra beállt test gyorsan, sok súlyt szed fel.
A villámdiétázók köréből a csalódás és a fenti biológiai mechanizmusok miatt, sokkal több túlsúlyos és elhízott személy kerül ki. A gyors fogyókúra tehát még kövérebbé tehet. Ráadásul, a gyors súlyvesztés erősen növeli a csontritkulás, a depresszió, az alvászavarok és más egészségügyi problémák esélyét is, ezért óvakodjunk tőle!
Dr. Katona Evelin
gyógytornász
oxygenmedical.hu
