A hormonegyensúlyt veszélyeztető környezeti hatások
A világháború után kezdtük el gyártani és alkalmazni az ún. xeno-ösztrogéneket elsőként a malária visszaszorítása érdekében szúnyogirtásra, de később növényvédelmi céllal más rovarok elleni permetezésre is használták, például az elhíresült, régóta betiltott DDT-t.
A xeno-ösztrogének manapság széles körben használt, a háztartásunkban is előforduló környezeti mérgek, mint például a dioxin, a PCB-k és nonyl-phenol származékok. Ezek például a következő termékekben találhatók meg: öblítők, mosó- és tisztítószerek (főleg klór származékok), PVC, laminált parketta bevonata, festékek, oldószerek, hígítók, lakkok, aceton, körömlakkok, rovarirtók, permetszerek, gyomirtók, egyéb műanyagok és mesterséges vegyszerek. Ezek a szervezetünkbe kerülve nagyon erős ösztrogénhatást váltanak ki.
A csapvíz ugyancsak tartalmaz hormon-származékokat, melyek a kombinált fogamzásgátlókat, illetve a menopauzában szintetikus hormonpótló készítményeket szedő nők százezreinek vizeletével kerülnek a vizekbe.
A saját testünk által termelt hormonoknál a szintetikus hormontabletták, tapaszok 10-szer, a körülöttünk lévő vegyszerek 100-szor agresszívebbek, így könnyen elfoglalják a saját hormonjaink helyét és sok más olyan receptort a testben, amihez semmi közük nem lenne.
Az ösztrogénhatás szempontjából figyelembe kell még vennünk a növényekkel, például szójával elfogyasztott fitoösztrogéneket, illetve állatfarmokról az ivóvizekbe kerülő ösztrogénszármazékokat, melyek egyes becslések szerint, a környezetbe kerülő ösztrogének 90%-át teszik ki.
Először az állatoknál figyelték meg, hogy a xeno-ösztrogénektől felborult az endokrin rendszerük, és képtelenek lettek a fogamzásra, egészséges utód világra hozására.
Embereknél is, a magzatokat érő megnövekedett hormonhatás mindkét nemnél a nemi jellegzetességek csökkenéséhez, férfiaknál csökkent tesztoszteronszinthez és spermaszámhoz, a nem leszállt heréjű esetek gyakoribbá válásához, a nemi érés zavaraihoz vezet. A kutatók a csökkenő termékenységet, az egyre gyakoribb here-, prosztata- és mellrákot, a növekvő számú Policisztás Ovárium Szindrómás (PCOS) eseteket is összefüggésbe hozzák a normál hormonális működést megzavaró vegyületek folyamatos jelenlétével.
Az androgén hormonok ugyanakkor, növekedést serkentő hatásukkal a testmagasságot is bizonyítottan befolyásolják. A nyugati népesség a 19. századi felgyorsult iparosodás óta folyamatos növekedésben van. Az európaiak az elmúlt 150 évben átlagosan 18 centit nőttek. Érdekes adat, hogy az alacsonyabb nők sikeresebben házasodnak, általában több gyereket szülnek, míg a magasak kevesebb gyermeket vállalnak, magasabb iskolai végzettséget szereznek, és férfiasabb motivációval, sikeresebb „karriert” futnak be.
