Immunrendszerünk bástyái
A mandulagyulladás egyébként, az egyszerű torokgyulladásnál (a garat- és a toroknyálkahártya gyulladásánál) súlyosabb betegség, melyet legtöbbször a Streptococcus baktérium okoz. Legjellemzőbb tünete a torokfájás, amelyet esetleg láz, fejfájás, rossz közérzet, étvágytalanság, néha fülfájdalom kísér. Nagyon megviseli a szervezetet, második betegséget – szív-, vese- és ízületi gyulladást – is vonhat maga után, különösen felnőttkorban.
A tüszős mandulagyulladás még antibiotikus kezelés mellett is okozhat több napig tartó lázat. Különböző gyulladáscsökkentő gyógynövényeket, helyi fájdalomcsillapítókat tartalmazó készítmények szopogatása, langyos folyadék, lázcsillapítás, ágynyugalom enyhítheti a panaszokat. A mézzel ízesített gyógyteák a köhögést és a gyulladást is csillapíthatják. Elsősorban a kamilla, hársfa, kakukkfű és a zsálya jöhet szóba, de ismert népi gyógyító a hagymatea is.
Gyerekeknél a felső légutak igen szűkek, így az orrmandula gyulladás miatti megnagyobbodása akadályozhatja az orrlégzést és a fül dobüregének szellőzését, ami középfülgyulladáshoz vezethet. Mivel serdülőkorban az orrmandula amúgy is elsorvad, csak kifejezetten indokolt esetben érdemes gyermekkorban eltávolítani. A mandulaműtét indokolt lehet, ha a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, például a bőr, az ízületek, a vese és a szív területén. Ha a mandula gócként szerepel, eltávolítása megszünteti a szövődményes panaszokat is.
Dr. Sarkady László
fül-orr-gégész szakorvos
oxygenmedical.hu
Második védelmi vonal: bélflóra
Kutatók azt vizsgálták: milyen szerepet játszik a bélflóra az immunrendszer működésében, szabályozásában. Úgy találták, hogy a bélflóra összetételének zavarai – melyek az antibiotikum használattal és a nyugati táplálkozással függnek össze – szoros kapcsolatot mutatnak a légúti fertőzések gyakoriságával és az allergiákkal.
Az emberi szervezet (is) kezdetektől szimbiózisban élt bizonyos bélbaktériumokkal. Táplálkozásunkkal mi biztosítjuk azok táplálékát, a baktériumok cserében vitaminokat és rövid láncú zsírsavakat termelnek, melyek többek között gyulladásgátló hatásúak. Közülük a vajsav az egyik legfontosabb immunrendszer-szabályozó, mely többek között a Candida albicans gomba szaporodását is gátolja.
A fejlődés során mindenkire egyénileg jellemző bélflóra alakul ki, viszont a környezeti hatások (pl. antibiotikum szedés, étrend, baktériumfertőzés) megváltoztatják a bélflórát. A nyugati és a fejlődő országok lakóinak eltérő bélflórája miatt vélhetően a nyugaton fogyasztott sok finomított élelmiszer is felelős. A kiegyensúlyozatlan bélflóra azt jelenti, hogy megcsappan a probiotikus baktériumok aránya, és elszaporodnak a potenciálisan kórokozó baktériumok és gombák. Minél gyakoribb egy országban az antibiotikum használata (s ezzel a bélflóra kóros irányba változása), annál gyakoribb ott az allergia, az asztma és egyéb légúti megbetegedések.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a bélflóra kóros változása megváltoztatja a nyálkahártya immunitását és a szabályozó T-sejtek működését, ami a fokozott gyulladáshajlam mellett, rontja az immunológiai toleranciát, növelve ezzel a légúti reakciók előfordulását.
Bizonyítékaink vannak arra, hogy a velünk élő mikrobák megvédenek minket más mikrobáktól azáltal, hogy lehetetlenné teszik a szaporodásukat. Ez egyfajta „baktériumháború” a testünkben, a mi védelmünkben.
Forrás: Noverr–Huffnagle: Does the microbiota regulate immune
responses outside the gut? Trends Microbiol. 2004, ford. Szendi Gábor.
A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
