Mi köze a mellékvesének a krónikus fáradtsághoz?
Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya adrenalint, külső része, a kéreg pedig többek között kortizol nevű hormont termel. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükóz-felhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy a munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet egyre több stresszhormon termelésére kényszerül. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese-fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizolszint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a szervezet így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizoligényét, így a termelés egyre csökken.
A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel nehezen kelnek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszterontermelés rovására is – a hiányzó kortizol előállítására fordítja, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
A felsorolt panaszok esetén érdemes laborvizsgálatot végeztetni, de a laborérték önmagában kevés a diagnózishoz, azt mindig a beteg panaszaival, tüneteivel összhangban kell értelmezni. A kortizol értéke napszakonként is eltérő, hajnalban-kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket az alacsony kortizolszint okozza, lehetőség van a hiányzó hormon pótlására.
A mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség az Addison-kór. Viszonylag ritka elváltozás, elsősorban fiatal- vagy középkorban jelentkezik. Az esetek többségében autoimmun eredetű folyamat tünetei hosszú lappangási idővel alakulnak ki: apátia, gyengeség, hiperpigmentáció – a bőr sötét elszíneződése – a tenyereken és a hajlatokban, alacsony vérnyomás és izomgyengeség jelentkezik. A hormon meghatározása során reggel mért alacsony kortizol szint és jelentősen emelkedett ACTH – a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormon – észlelhető. A betegség kezelése a hiányzó hormonok pótlásával lehetséges.
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
endokrinkozpont.hu
