Az emberiség negyede vérszegény
Úgy, ahogy a lisztérzékenységért, a vashiányért is főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett csecsemőkori hozzátáplálás felelős. Az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így megfelelő pótlás nélkül vashiány alakulhat ki. A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul komoly emésztőrendszeri zavarokat, haspuffadást, hasmenést is okozhat a babáknál, így sokan egészen 3 éves korig javasolják a mellőzését. A glutén tartalmú ételek korai bevezetése pedig hamar lisztérzékenységet eredményezhet. Ennek késői felismerése visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása ugyanis, könnyen vashiányos vérszegénységhez vezethet, míg a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkulást eredményezhet.
A gyermekkori gluténérzékenység intenzitása később csökkenhet, de 30-40 éves korban nagy valószínűséggel újra jelentkezik a vashiányos vérszegénységgel együtt.
Vashiány esetén kevesebb oxigén jut el a szövetekhez, ez magyarázza a fáradékonyságot, melyhez gyakran ingerlékenység, csökkent koncentrációképesség, fizikai gyengeség, gyorsabb szívdobogás és gyakori fejfájás is társulhat. Szintén jellemző a sápadtság, mely nemcsak az arcon látható, hanem az ajkak, a fogíny és alsó szemhéj belseje is halványabb színű.
A vasbevitel igen fontos az immunrendszer működéséhez is. A szükséges napi 25-30 mg vasat biztosíthatjuk brokkolival, bogyós gyümölcsökkel, barackkal, mákkal, teljes kiőrlésű búzával, húsokkal és tojással.
A vas csak C-vitamin jelenlétében tud hatékonyan elszívódni, ráadásul ez a vitamin szükséges a vérképzéshez, és segít leküzdeni a fertőzéseket is. A szükséglet fedezéséhez ajánlatos naponta friss gyümölcsöket, zöldségeket, homoktövist, csipkebogyót és májat fogyasztani.
Dr. Lásztity Natália
Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vez. tagja
