Vitál anyagok =
Okos gyerekek + hosszú élet
Néhány éve a National Geographic égisze alatt végzett humán megfigyelési program azt vizsgálta, hogy a világ mely tájain élnek az emberek 100 évig egészségben (erről szóló könyv: Dan Buettner – A hosszú élet oázisai). Ne csak távoli országokra gondoljunk! Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetén is vannak ugyanis olyan települések, ahol az idősek életkora gyakran meghaladja a 100 évet.
Vajon mi a titkuk? – Élethosszunk alakulásában a felmenőinktől örökölt genetikánk is szerepet játszik, de életmódunk jobban befolyásolja, hogy mikor jön el életünk utolsó napja. A Szardínián élő 90-100 éves pásztorok minden reggel kihajtják az állatokat a hegyi fennsíkokra, ami egy megterhelő „kardioedzésnek” felel meg. A nap nagy részét stressz- és kipufogógáz-mentesen, a természetben töltik, majd a munka végeztével magas resveratrol tartalmú vörösborral hűtik le a torkukat. A vörös szőlőfélékben található resveratrol nevű polifenolt a tudomány régóta a hosszú élet molekulái közé sorolja, mert csökkenti az erek falában kialakuló meszes lerakódásokat, és rákellenes hatása is régóta bizonyítást nyert.
Talán meglepő, hogy hagyományosan állattartó népként ismerjük őket, mégis jóval alacsonyabb a húsfogyasztásuk, mint az átlagos európai lakosoknak. Fő táplálékaik a különféle házi sajtok, kecsketej, masztik olaj, ráadásul alig fogyasztanak ipari élelmiszereket.
Más földrészeken is talált matuzsálemeket a kutatócsoport. California államban élő, személyautót vezető, üzleti életben aktív városi emberek között is bőven akadtak 100 évesek, ám főként az adventista, sportkedvelő, vegetáriánusok között kellett keresni őket.
A vizsgált népekről szerzett információk tudományos elemzése alapján hosszú életünk záloga lehet: a sok testmozgás, a kevés stressz, a magas antioxidáns tartalmú gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a telítetlen zsírsavakban gazdag étrend, a pozitív életszemlélet, a kevés hús és a minimális mennyiségű feldolgozott élelmiszer.
Sohasem késő elkezdeni a felsorolt szempontok szerinti életet, de gyermekeinket már mindenképp ebben a szellemben érdemes nevelnünk.
Régóta ismert, hogy a növényi antioxidánsok, flavonoidok segítenek az érrendszer karbantartásában, és jelentősen hátráltatják a rák kialakulását is. Kevesen tudják azonban, hogy az Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak mennyire fontosak az értelmi képességek fejlődéséhez. A telítetlen zsírsavakban gazdag ételek általában a mediterrán konyhára jellemzőek, de érdemes ezeket étrend-kiegészítőként is fogyasztanunk. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a brit kormány korábban fontolóra vette, hogy az általános iskolákban kötelezővé teszi (és finanszírozza) az EPA és DHA zsírsavak fogyasztását. Ezek legismertebb forrásai a hideg vízi halak, ám az emberi szervezet számára legkönnyebben hasznosítható formájához a kender magjából kipréselve juthatunk hozzá.
Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy sokkal jobban teljesítettek az értelmi képességeket vizsgáló teszteken azok a gyerekek, akiknek édesanyja a várandósság alatt Omega zsírsavakban gazdag étrendet fogyasztott. A 3. trimesztertől rohamosan megindul a gyermekek központi idegrendszerének fejlődése, ami 7 éves korukra nagyjából be is fejeződik, ám 16 éves korukig még folyamatosan finomodik. Az első harmadra tehető a szenzomotoros (mozgás, egyensúly érzék, szaglás, tapintás stb.), a másodikra a beszéd, az utolsó időszakra pedig a mentális képességek fejlődése. Ebben a hosszú időszakban agyunknak tehát feltétlenül szüksége van Omega-3-ra. Ez az anyag teszi ki agyunk tömegének nagy részét így, ha gyermekünk az iskolában matematika jegyén szeretne javítani, sokat tehetünk azzal, ha agysejtjei működését Omega-3-mal támogatjuk.
Szabó László
hatóanyag-szakértő
