Stressz, gyulladás, helytelen diéta – mint főbűnösök?
Az emésztőrendszer, ahol az ételek lebontása és a tápanyagok felszívódása zajlik, egyben fontos védő szerepet játszik a szervezetet érő káros anyagokkal szemben. A belek fala egyfajta védőgátat képezve kontrollálja, hogy mi kerülhet be a véráramba – s így a test szerveihez, szöveteihez –, és mi nem.
A bélfalban elhelyezkedő kis rések, sejtkapcsoló struktúr ák lehetővé teszik a víz és a tápanyagok átjutását, miközben gátolják a káros anyagok behatolását. Ha e kis rések bizonyos okok miatt kitágulnak, a bél áteresztőbbé válik, így baktériumok és méreganyagok kerülhetnek a véráramba, ami kiterjedt gyulladásokat okozhat és az immunrendszer reakcióját válthatja ki.
A „szivárgó bél szindróma” diagnózisát illetően a szakmai vélemények eltérőek, de leggyakoribb tüneteinek a haspuffadást, emésztési panaszokat, ételallergiákat, fáradékonyságot és a bőrproblémákat tekintik. Egyes szakértők szerint ugyancsak összefüggésben állhat a migrén, a szklerózis multiplex, a pajzsmirigy működési zavarok és az autizmus kórképével is.
Egyes tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a glutén csak a cöliákiában vagy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél fokozza a bélfal áteresztőképességét.
Valószínűleg több tényező járul hozzá az „áteresztő bél szindróma” kialakulásához, ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.
A „szivárgó bél szindrómával” társuló betegségek
Számos tudományos vizsgálatban a bél fokozott áteresztőképességét különféle krónikus betegségekkel hozták összefüggésbe.
Diabétesz
Egyes adatok szerint a fokozott bélpermeabilitás szerepet játszik az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában, melyet a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeinek autoimmun eredetű pusztulása okoz. Bizonyos vélemények szerint a béta-sejtek pusztulásáért felelős immunreakciót a bélfalon „átszivárgó” idegen anyagok válthatják ki.
Az egyik vizsgálatban az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek 42%-ánál szignifikánsan magasabb volt a bélfal áteresztőképességét befolyásoló fehérje, a zonulin szintje.
Egy állatkísérletben azoknál a patkányoknál, akiknél cukorbetegség alakult ki, a bél kóros áteresztőképességét mutatták ki még a diabétesz kialakulása előtt.
Irritábilis bél szindróma
Az IBS egy emésztőrendszeri betegség, melyet hasmenés és székrekedés egyaránt jellemez. Vizsgálatok során igazolták, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegeknél fokozott a bélfal áteresztőképessége. Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy a bélfal fokozott permeabilitása különösen gyakran fordul elő a főként hasmenéses tüneteket mutató, IBS-ben szenvedő betegeknél.
Crohn-betegség
A Crohn-betegség egy krónikus emésztőrendszeri betegség, melyet a béltraktus tartósan fennálló gyulladása jellemez. Számos vizsgálatban észlelték a bélfal fokozott áteresztőképességét a Crohn-betegségben szenvedő pácienseknél.
Meglepő módon, néhány tanulmányban a bél fokozott permeabilitását észlelték a Crohn-betegségben szenvedő emberek rokonainál is, akik a betegség fokozott kockázatának vannak kitéve. Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy a fokozott permeabilitás összefüggésben lehet a Crohn-betegség genetikai komponensével.
Természetesen nem cél, hogy cöliákiás betegek glutén tartalmú élelmiszert fogyasszanak, hiszen a súlyos tünetek megelőzése, elkerülése érdekében hosszú távon ki kell zárniuk étrendjükből minden gabonát tartalmazó ételt. Szerencsére, napjainkban már egyre bővülő választékban találják meg étrendjük összetevőit gluténmentes változatban.
Ételallergiák
Néhány vizsgálatban igazolták, hogy az ételallergiákban szenvedő egyéneknél gyakran károsodott a bélfal védőgát funkciója.
A betegségek oka vagy egyik tünete?
Egyes szakértők szerint az „áteresztő bél szindróma” áll a legtöbb modernkori egészségügyi probléma hátterében. Valóban: sok vizsgálatban igazolták, hogy a bélfal fokozott permeabilitása számos krónikus betegségben jelen van, különösen az autoimmun betegségekben.
Ugyanakkor nehéz annak bizonyítása, hogy valóban az „áteresztő bél” okozza a panaszt, s nem csupán e betegségek tüneteként jelentkezik.
Érdekes módon cöliákiában, 1-es típusú diabéteszben és IBS-ben végzett állatkísérletek során a bélfal fokozott permeabilitását már az adott betegség kezdete előtt kimutatták.
Egy másik vizsgálatban ugyanakkor azt találták, hogy cöliákiás betegeknél a bélfal áteresztőképessége normalizálódott azon betegek 87%-ánál, akik több mint egy évig gluténmentes étrendet folytattak. (Köztudott, hogy lisztérzékenység esetében a tartós tünetmentes állapot fenntartása csak gluténmentes étrend mellett lehetséges.) A vizsgálat eredménye arra utal, hogy a bélfal kóros áteresztőképessége a gluténfogyasztásra adott reakció lehet, nem pedig a cöliákia oka.
Klinikai vizsgálatokban konzisztensen igazolták tehát, hogy a bélfal fokozott áteresztőképessége számos krónikus betegségben jelen van. Ugyanakkor nem áll rendelkezésre perdöntő bizonyíték abban a tekintetben, hogy az „áteresztő bél” e betegségek kiváltó oka avagy csak tünete.
Hogyan tudja javítani a belek egészségi állapotát?
A legfontosabb lépés a bélben élő hasznos baktériumok számának növelése. Ennek érdekében:
Az „áteresztő bél szindróma” kockázatának csökkentése érdekében összpontosítson tehát, a belek egészségi állapotának javítására, a barátságos baktériumok számának növelésére, az egészséges étrendre, illetve az NSAID-ok használatának korlátozására.
Forrás: Becky Bell, MS, RD: Is Leaky Gut Syndrome a Real Condition?
Ford. Dr. Mikle Róbert. A teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
