Szájhigiénia és egészség
A száj higiéné, a szájban élő mikrobák kutatása az utóbbi években az egészségügy érdeklődésének középpontjába került a fejlett országokban. Régóta tudjuk, hogy a szájflóra nagymértékben befolyásolja a szájnyálkahártya és a fogak egészségi állapotát. A gyomor és a szájüreg anatómiai kapcsolata révén a szájban élő baktériumok a gyomorba kerülnek, s ott fertőzést is előidézhetnek (pl. Helikobakter).
A több éven át folytatott több száz szájflóra vizsgálat, és sok ezer alkalommal végzett patogén treponema megfigyelés tapasztalatainak felhasználásával, ma már hazánkban is rutin tevékenységgé vált a szájflóra vizsgálata.
Az esetek elemzéséből megállapítható, hogy a megfigyelt mikrobák a szájpanaszokkal élő személyek magas százalékában megtalálhatók. Közülük legnagyobb arányban (91%) a protozoonok fordulnak elő, míg treponemák 63%-ban, helikobakterek pedig 44%-ban vannak jelen. Teljesen ép fogakat csak olyan szájban találtunk, ahol treponema nem volt kimutatható, ezért ennek szűrése a gyermekeknél már 3 éves kortól aktuális. Az anya szájában előforduló treponemák ugyanis gyakran már óvodás korban megjelennek a gyermekek szájában is. Ez megelőzhető lenne az anyák szájflóra vizsgálatával, és a treponemák eltávolításával még a gyermek vállalása előtt, hiszen beigazolódott, hogy a koraszülésben is szerepük lehet. Amennyiben a fogszuvasodásban játszott úttörő szerepük is bizonyítást nyer, egészen fiatal korban való eltávolításukkal sok fogat lehet megmenteni és sok fájdalmat megelőzni.
Ma már tudjuk, hogy a rendszeres fogmosás és szájápolás nemcsak a száj higiénia biztosítása, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése miatt is fontos. A legveszélyesebbek az anaerob baktériumok, melyek jelenlétét a treponemák és a Helikobakter jelzi. Kísérletekkel igazolták, hogy az endotoxin szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. A szájban elhaló baktériumokból endotoxin szabadul fel, ami a száj nyálkahártyáján át felszívódik. A szervezetben az endotoxint egyébként az epe méregteleníti, de a száj nyálkahártyáján keresztül felszívódó endotoxin kiesik az epe hatása alól, így érelmeszesedést indukáló hatása fokozottabb.
Megfigyeltük, hogy ha a treponemák többségbe kerülnek a száj egyéb mikrobáival szemben, akkor súlyos ínysorvadást és foglazulást idéznek elő. Figyelmet érdemelnek még a gombák és protozoonok is, melyek súlyos kórképek kialakulásának előfutárai lehetnek.
A különböző szervekben eredetileg különböző mikrobák élnek. A szexualitás, főként az orális szex révén az egyes szervek baktériumai és egyéb mikrobái keverednek, ami veszélyes kórképek és tünetek kialakítója lehet. Biszexualitás esetén a hüvely, a száj és az anus nyálkahártyájának flórája és faunája is keveredik. A monogám párok szájflóráját célszerű párhuzamosan vizsgálni és kezelni a ping-pong effektus elkerülése érdekében.
Rendszeres szájápolás mellett is gyakran jelentkezhetnek fogíny problémák. A rutin fogmosás, fogtisztítás gyakran nem elégséges, mert bár eltávolítja a szájban elhaló baktériumok endotoxinját, a fogak között kialakuló anaerob térben, a fogkövek alatt, illetve a foggyökér és a fogíny között kialakuló anaerob tasakokban – mint gócokban – a mikrobák zavartalanul tovább élhetnek és gyorsan szaporodhatnak.
Rendkívül látványos és meggyőző a sötétlátóteres ultramikroszkópos vizsgálat, melynek során a páciens is láthatja a szájában élő mikrobaféleségeket, azok mozgását.
Ez fokozza az együttműködési készséget, és javítja a páciens tudatosságát és motiváltságát a szájhigiénia terén. (forrás: ParaMedica EgészségMagazin)
Prof. Dr. Horváth István
MTA doktora, orvos-biológus
