A negyvenes életévekben végzett testmozgás az időskori egészséget is védi!
Több mozgás, kevesebb betegség!
Az Archives of Internal Medicine szaklapban publikált kutatási eredmények szerint: azoknál az embereknél, akik rendszeresen mozognak és fizikailag fittek, jóval alacsonyabb a későbbiekben az időskorral összefüggő krónikus betegségek kialakulásának rizikója.
A hosszú távú, követéses vizsgálatban a kutatók a résztvevők fittségét a taposógépen elvégzett gyakorlatok alapján mérték fel időről időre. Megállapították, hogy még a visszafogott edzésmunka is pozitívan hat az elkövetkező húsz év egészségi állapotára.
Már sok tanulmány bizonyította ezen állítás igazát, így például a 2008-as British Journal of Sports Medicine-ben megjelent cikk is, mely szerint a középkorúként végzett aerob mozgás akár 12 évvel is csökkentheti a tényleges, biológiai életkort.
A dallasi Cooper Institute kutatóinak hosszantartó vizsgálatában – 1970 és 2008 között – összesen 14 726 férfi és 3 944 nő vett részt, valamennyien egészségesek, 49 éves átlagéletkorral. A szakemberek azt vizsgálták, hogy milyen gyakorisággal alakul ki a résztvevők 65 éves kora felett a következő 8 betegség: Alzheimer-kór, vastagbél- vagy tüdőrák, krónikus vesebetegség, COPD, stroke, ischemiás szívbetegség, cukorbetegség és pangásos szívelégtelenség. A tudósok szerint minél jobb erőnlétben volt valaki középkorúan, annál kisebb volt később e betegségek kialakulásának aránya.
Ebből a szempontból még az alacsonyabb fittségi érték is védőhatásúnak bizonyult, bár minél jobb erőnlétben volt egy személy a negyvenes éveiben, annál kisebb volt az esélye a krónikus betegségek kialakulásának időskorában, illetve kevesebb betegséggel kellett szembenéznie.
A megelőzés kellemesebb és olcsóbb
Az egészséges életmód részeként, akár a rendszeres testmozgás is az egészséges öregedés záloga lehet, és ez nemcsak azt jelenti, hogy így hosszabban élhetünk, de legalább ennyire lényeges, hogy jobb minőségű életet élhetünk. Mindez azt jelenti, hogy kevesebb és később jelentkező betegséggel kell majd szembenéznünk, tovább megőrizhetjük az önállóságunkat, később szorulunk mások támogatására, és nem utolsó sorban: kevesebbet kell majd a gyógyszerekre, kezelésekre költenünk.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy pontosan mit is jelent az egészséges életmód, illetve melyek azok a mozgásformák, amik hatékonyak, és az esetlegesen már meglévő panaszokhoz, betegségekhez is illeszthetők. Mindezen kérdésekre a válasz tehát az aktuális egészségi állapothoz igazodva, eltérő lehet, így személyre szabott tanácsot leginkább egy komplex életmódfelmérést követően adhatunk, amely nemcsak az adott fizikális, fittségi állapotot térképezi fel, de az általános egészségi, családi és életvezetési tényezőket is figyelembe veszi.
Akik negyvenes éveikig nem voltak igazán az egészség bajnokai, középkorúként – a rendszeres testedzést is magába foglaló életmódváltással – azok is sokat tehetnek az életük második felére kiterjedő jó erőnlét és egészség érdekében.
Hart Nikolett
humnánkineziológus
oxygenmedical.hu