Amikor a lélek kimerül, a test jelez
Tanuljuk meg kezelni a stresszt!
A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok vagy pénzügyi nehézségek. A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség- és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek.
A stresszszindrómaként definiált állapot tünetei:
Fenti panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos pedig – a tapasztalatok szerint – kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával.
A betegek gyógyításában alapvető fontosságú a holisztikus szemlélet. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem pedig a szervek mechanikus egységének. Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az ún. homeosztázis – az élet szempontjából alapvető egyensúlyi állapot (például testhőmérséklet) – megőrzésére törekszik.
A stressz a homeosztázis átmeneti zavara, amelynek helyreállítása a szervezet állandó feladata.
A stresszorok a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők, melyek azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, ami a következő tünetekben nyilvánul meg: pupillatágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése.
A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.
Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, 7 klasszikus pszichoszomatikus betegséget sorol fel:
Ma már a felsoroltakon kívül a betegségek lényegesen szélesebb köréről tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagyjelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.
A pajzsmirigybetegségekről kimutatták, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem az egész szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani tehát az egész embert kell(ene). Fontos tudnunk, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti, allergiás, ideggyógyászati, gyomor és bélrendszeri, valamint szív-érrendszeri betegségekkel. Ennek jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak, és külön-külön kezelik őket. Jellemző példa erre egyik betegünk, akit hosszabb időn át kezeltek szemészeti betegséggel, mire kiderült, hogy a háttérben autoimmun pajzsmirigy gyulladásos húzódott meg.
A beteg részletes kikérdezése során tudnunk kell, hogy milyen örökletes betegsége és egyéb társult betegsége van. A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is. Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, de látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége csak testi vagy csak pszichés jellegű, hiszen a testi betegségekhez szinte mindig társulnak pszichés tünetek is. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel. Az angol kifejezés szerint „mi betegek vagyunk, nem laboratóriumi értékek” (we are patients, not lab values!). Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.
Stresszkezelés 5 pontban
A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stresszállapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.
1. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét:
2. Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:
3. Meg kell tanulni és gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését: erre alkalmas fizikai módszerek a mély lélegzés, az izomlazítás, a zeneterápia, esetleg a gyógyszerek és feszültségoldók.
4. Erősíteni kell a test fizikai állapotát (fittség, edzettség):
5. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, immunológus főorvos
allergiakozpont.hu
