A gyermekkori vashiány kevésbé ismert következményei
Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2mg/kg vas bevitelére. Ennek hiányában a károsodás hosszú távú hatásaival – például a szociális interakció zavaraival, tanulási és emocionális zavarokkal – kell számolni.
Fontos tudni, hogy a vashiány miatt már kialakult problémák nem visszafordíthatók, a vaspótlással csak a további károsodásokat lehet megelőzni. Ezt igazolja a Nutrition Reviews folyóiratban közölt korábbi vizsgálat is, mely szerint a vashiányos csecsemőknek 10 évvel később iskolásként, számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak.
A Pediatrics folyóiratban megjelent korábbi vizsgálat szerint azok a 12-23 hónap közötti csecsemők, akiknél a vashiányos vérszegénység enyhébb formában jelentkezett és 3 hónapon belül kezelték, semmiféle maradandó károsodást nem szenvedtek el. A súlyosan vérszegény csoport tagjainál viszont – habár a vashiányt megszüntették – a motoros és mentális teszt eredményei elmaradtak a nem vashiányos kontrollcsoporthoz képest.
Mivel a vashiány kedvezőtlenül hat a mozgás- és a szellemi fejlődésre, ezért a szülők gyakran tapasztalnak a gyermeknél fáradékonyságot, izomgyengeséget és a súlyfejlődés megtorpanását. Emellett a vashiány a problémamegoldó képességre és az IQ-ra is kedvezőtlenül hat, de az érintett gyerekeknél fokozódik a fertőzésekre való hajlam is.
A megelőzésben nagyon fontos a helyes táplálkozás. 6 hónapos korig csak anyatej vagy megfelelő tápszer adása, majd vasban bővelkedő hozzátáplálás, és a tehéntej mellőzése 1 éves kor alatt (a kalcium gátolja a vas felszívódását).
Fontos, hogy az életkornak megfelelő mennyiségben adagoljuk a vaskészítményeket, s ebbe az étkezéssel bevitt vasat is számoljuk be!
Dr. Polgár Marianne
gyermekgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
allergiakozpont.hu