Nyomelemhiány és nehézfémterhelés a háziorvos szemével
Króm (Cr) hiányában növekszik, pótlásával csökken az édességek utáni vágyódás. Sok édesség fogyasztása ugyanakkor fokozza a króm kiürülését. A króm több enzimrendszer alkotórésze, ezek közül kiemeljük a cukorháztartásban GTF-ként (glucose tolerantia faktor) betöltött szerepét. A cukorháztartást kedvező irányban befolyásolja, a kóros cukoranyagcserét javítja, inzulinnal kezelt cukorbetegek inzulinigényét csökkenti. Elősegíti a növekedést és csökkenti a vérnyomást.
A szelén (Se) alapvető komponense a szervezet antioxidáns folyamatait szabályozó fehérjéknek. Hiányában elégtelen lehet az izomszövetek működése. Megfelelő mennyiségű bevitele megelőzheti a szívizom gyengeségét, és az izomszövet kóros átalakulását.
Állapotjavulást okozhat gyulladásos mozgásszervi megbetegedések esetén is.
A vashiány leggyakoribb klinikai tünetei: szédülés, hányinger, sápadtság, fáradékonyság, hányinger-hányás, hasmenés, láz. A vas (Fe) a haemoglobinnak, az elektronszállító cytochromoknak és a myoglobin funkcionális csoportjának építője. Az immunrendszer részeként fertőzésellenes hatással bír. Hasznosulását a szervezetben más mikroelemek jelenléte vagy hiánya is számottevően befolyásolja.
Hátráltatja például a vas beépülését – ezáltal vashiányos anaemiát okozhat – a kadmium. A talaj szennyezettsége révén a zöldségekből, gyümölcsökből, a műanyag eszközökkel, csomagolóanyagokkal érintkező élelmiszerekből és a dohányfüsttel jut szervezetünkbe. Vesekárosodást okozhat, gátolja a cink tartalmú enzimek működését. Felborulhat a kalcium-foszfor egyensúly, ami többek között csontritkuláshoz vezethet. Fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy a nehézfémek szervezetben történő felhalmozódása súlyos következményekkel járhat.
Dr. Szolnoki Lajos
háziorvos-természetgyógyász
