Csecsemőkorban dől el, hogy
beteges lesz-e a gyerek
Egészséges bélflóra = erős immunrendszer?
Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a baktériumok és vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiák megelőzésében is fontos szerepet játszik. Az immunsejtek rendszere egész szervezetünket behálózza, termelésük 60%-ban a bélrendszerben történik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan 1-1,5 kg baktérium található, ezek a szorgos baktériumok végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük tehát a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Védtelen újszülöttek
Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, de a születéstől kezdve a csecsemőkor végéig különösen jelentős. A születés pillanatában az újszülött bélrendszere még teljesen steril, baktériummentes, csak a születés alatt és az azt követő időszakaszban indul meg a kolonizáció, a jótékony bélbaktériumok megtelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban különösen lényeges a legkedvezőbb összetételű bélflóra kialakítása, amely képes lesz a káros baktériumok szaporodását visszaszorítani és az immunműködést kedvezően befolyásolni.
Mikrobiom
A bél mikroflórájának összetétele összefügg az immunrendszer érésével, a bél megfelelő mikrobiom összetétele az egész életre kihatóan jelentősen csökkenti a gyulladásos, az autoimmun és az atópiás betegségeket.
Anyatejes táplálás
Az újszülött babák védelmének megteremtését anyatejes táplálással tudjuk segíteni. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatók, melyek a vastagbélben bomlanak le, jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését. Az anyatej immunanyagai, pre- és probiotikum tartalma révén segíti a csecsemő bélrendszerében a megfelelő bakteriális összetétel kialakulását, serkenti a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását.
Pre- és probiotikumok
Az anyukák számára is javasolt a probiotikumok szedése legalább a terhesség utolsó trimeszterében és szoptatás alatt. A gyermekeknél pedig újszülött kortól kezdődően és csecsemőkorban is jótékony hatású, bizonyítottan képes csökkenteni a tejallergia és az atópiás dermatitisz gyakoriságát.
Az anyatej összetétele minden időszakban alkalmazkodik a csecsemő igényeihez, így képes ellensúlyozni a császáros szülés, az újszülöttkori fertőzések és antibiotikumos kezelések kedvezőtlen hatásait. Emiatt is törekedni kell a minél hosszabb ideig történő szoptatásra. Ha az anya valamilyen okból nem tud szoptatni, akkor az anyatej mintájára előállított, prebiotikumokat a megfelelő arányban tartalmazó tápszer adása jelenthet megoldást.
Az életkor előrehaladtával természetesen változik a bélflóra összetétele, de a korai táplálásnak a későbbiekben is érezhetjük a kedvező hatását: a megfelelően táplált gyermekeknél ritkábbak a betegségek, jobban bírják a közösséget. A probiotikumok hatásait vizsgáló kutatások pedig további eredményekről, az allergiás bőrbetegségek, az atópiás ekcéma tüneteinek csökkenéséről számolnak be.
Dr. Polgár Marianne
gyermekgyógyász, gasztroenterológus szakorvos
allergiakozpont.hu
