Ha „liftezik” a vércukorszint
Fontos tudnunk, hogy amikor a vércukorszint étkezés után túl magasra ugrik fel, és 2 órán keresztül magas is marad, az komoly halálozási kockázatot képvisel. Az ilyen típusú, evés utáni vércukorszint-kiugrások összefüggésbe hozhatók a diabéteszt megelőző állapottal és a későbbi cukorbetegség kialakulásával.
Az emelkedett vércukorszint nemcsak az érrendszeri betegségekhez járul hozzá, hanem a demencia, a rák és a felgyorsult öregedés fokozott rizikójával is összefüggésbe hozható.
Az étkezés utáni időszak alatt a vércukorszint-kiugrások akut módon rontják a véráramlást a létfontosságú artériákban, ami végső soron szívinfarktushoz és sztrókhoz vezethet. E vércukorszint-kiugrások ugyanis közvetlenül károsítják az artériák azon képességét, hogy táguljanak és igény szerint növelni tudják a szív vérellátását. Ez az egyik oka annak, hogy a cukorbetegek körében igen gyakori a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása.
Kevesen tudják, hogy a „normális” éhgyomri vércukorszint értékek nem védenek meg az étkezés utáni glükózkiugrások káros hatásaitól. Akiknek normál éhomi vércukorszint mellett az étkezés után 2 órával mért értékeik magasabbak a kelleténél, a „csökkent glükóz tolerancia” diagnózist kapják. Az érintetteknek – egy tanulmány szerint – 34%-kal magasabb a rizikója a szív-érrendszeri halálozásra, és 28%-kal magasabb konkrétan a szívkoszorúér betegségre. A nem cukorbeteg, metabolikus szindrómában szenvedő embereknél étkezés után minden 1 mmol/l vércukorszintemelkedés 26%-kal emelte a vizsgálat szerint a szív-érrendszeri halál rizikóját.
Sok kutatás hozza összefüggésbe a normálisnak tekintett vércukorszint felső sávjában mért értékeket és az emelkedett inzulinszintet a mellrák megnövekedett kockázatával. A glükóz ugyanis „üzemanyagot” szolgáltat a gyorsan osztódó ráksejteknek, míg az inzulin – többféle módon is – a tumor növekedését segíti elő. Egy 19 éven át tartó vizsgálat adatai szerint az 5,6 mmol/l feletti éhomi vércukorszinttel rendelkezőknek 49%-kal magasabb volt rizikója a rákhalálozásra. Az étkezés utáni 11 mmol/l vércukorszintűeknek 52%-kal növekedett meg a rákhalálozási kockázatuk.
Ezen túlmenően a „magas, de még normálisnak tartott” vércukorszint csökkent agyméretet eredményez. Egy 2012-ben publikált kutatásban 249, hatvanas évei elején járó önkéntesen demonstrálták, hogy a magas, de még normális régióban mozgó vércukorszint agyzsugorodáshoz vezet. Ez a zsugorodás a hippokampusz és az amygdala területén ment végbe – e területek a memóriafolyamatokban és más kritikus funkciókban vesznek részt. Ezek a „magas” – 6-10%-os hippokampusz- és amygdalazsugorodást előidéző – vércukorszintek mind 6,1 mmol/l alatt voltak, ami a WHO szerint a pre-diabétesz küszöbértéke. Másképp fogalmazva a hivatalosan „normálisnak” tekintett vércukorszintek valójában eléggé veszélyesek.
Forrás: Michael Downey: Controlling After-Meal Blood Sugar Spikes.
Life Extension Magazine 2016.10, ford. Mezei Elmira,
a teljes cikk a tenyek-tevhitek.hu oldalon olvasható.
