Ami finom, az tilos?
Miért vágyunk rá?
A cukorban és a szénhidrátokban gazdag élelmiszerek olyan „boldogsághormonok” termelődését serkentik, mint a szerotonin és a dopamin. Ezek ellazító és szorongásoldó hatása az, ami miatt újra és újra megkívánjuk az ilyen ételeket, s ez sajnos fokozatosan szokássá alakul. Kis kikapcsolódásra, megnyugtatásra vágyunk és már nyúlunk is a sütiért anélkül, hogy a következményekre gondolnánk. E szokás megtörésében segíthet néhány tipp.
Igyunk vizet!
A test félre tudja értelmezni az agy jeleit, így előfordul, hogy az étel utáni sóvárgás csupán a szomjúság jele. Ilyen esetben már egy pohár víz is képes csökkenteni a vágyakozást: Napi 1,5 literrel több víz szignifikáns étvágycsökkenést, így kevesebb testzsírt eredményezett. Az étkezés előtt elkortyolt pohárnyi víz és a kalóriacsökkentett étrend nagy segítség lehet a testsúlykontrollban. Cukoréhség esetén tehát érdemes először az ivással próbálkozni.
Mozogjunk!
Egy 15 perces gyors gyaloglás sokkal hatékonyabban csökkenti az étel-sóvárgást, mint a passzív ülés. Ezért, ha vágyakozni kezdünk valamilyen szénhidrát után, álljunk fel, gyalogoljunk vagy lépcsőzzünk pár percig! A mozgás hatására fokozódik az izmok, a szövetek inzulinérzékenysége, így a vérben található energia, a (vér)cukor könnyebben jut el a sejtekhez.
Gondoljuk át!
El kell döntenünk, hogy valóban éhesek vagyunk-e. Tegyük fel a kérdést: megennék-e egy darab gyümölcsöt? Ha a válasz igen, tényleg éhesek vagyunk, ha nem, akkor csak nassolni vágyunk.
Másik tudatosítási módszer: képzeljük el, hogy a nassolástól meghízunk, romlik az egészségi állapotunk, csökkent az energiaszintünk. Így könnyebb ellenállni a csábításnak.
Ha mégis a nassolás mellett döntünk, rágcsáljunk gyümölcsöt vagy sárgarépát, karalábét zöld fűszeres túróba mártogatva!
Csökkentsük a stresszt!
A krónikus stressz sokszor arra késztet, hogy több, cukrosabb, magasabb kalóriatartalmú ételt fogyasszunk. A „stresszevés” elkerülésére megfelel mindenfajta stresszcsökkentő módszer – a sétálástól a mély légzésig –, mely segít új fókuszt találni az evés helyett.
Ne éhezzünk!
Túl szigorú diéta helyett kövessünk kiegyensúlyozott étrendet, jelöljünk ki magunknak étkezési időpontokat, ezzel tudatjuk az agyunkkal, hogy éppen étkezési idő van-e vagy sem. A gyakori kisebb étkezésekkel megelőzhetjük a hirtelen leeső vércukorszintet, s ezzel a váratlanul ránk törő éhséget.
Fogyasszunk több fehérjét!
Az Obesity szaklap kutatása szerint azok az elhízott férfiak, akik a napi kalóriamennyiségen belül 25%-kal növelték a fehérjebevitelt, sokkal kevésbé éreztek sóvárgást. A Nutrition Journal cikke szerint a reggelire fogyasztott fehérje védte meg leginkább a túlsúlyos tinédzser lányokat a sós ételek iránti vágytól.
„Csaló napok”
Ne legyünk túl szigorúak önmagunkhoz, főleg ha nincs komoly egészségügyi problémánk vagy jelentős túlsúlyunk! Egyes étrendek kifejezetten megengedik a „csaló napot”, amikor enyhíthetünk az étrendi megszorításokon. Ettől függetlenül a változatos, személyre szabott, kiegyensúlyozott étrend – figyelembe véve a diétás célokat, az esetleges ételérzékenységet, allergiát, intoleranciát és az ízlést – meglepően jól ellensúlyozni tudja az édesség, a pékáruk és a tészták utáni indokolatlan, túl gyakori és túl nagymértékű sóvárgást. Egy jól felépített diéta mellett nem teper le senkit az éhség, és a szervezet sem küld vészjelzéseket, hogy szüksége van plusz „boldogság” forrásokra.
Szarka Dorottya
dietetikus
Életmód Orvosi Központ
