A gyógyíthatatlan betegségek terápiája nyomában
Mindig is volt bennem küldetéstudat, hogy valami olyasmit szeretnék alkotni, ami az emberiség javát szolgálja. Fiatalon azt hittem, az emberek a pénztől lesznek boldogok, így közgazdásznak akartam tanulni. Azonban barátom váratlan halála ráébresztett: pénzzel sem lehet mindent elérni, mert a természet törvényeivel nem veheti fel a versenyt. Az egyetlen, ami időtálló, az az orvostudomány.
E gondolattól vezérelve döntöttem úgy, hogy kutatóorvosként a jelenleg gyógyíthatatlan betegségek ellenszereinek kifejlesztésével foglalkozom, de nem külföldre megyek kutatni, hanem itthon teremtek vegyész, biológus, biomérnök kollégáimnak munkalehetőségeket.
Kicsit olyan reneszánsz emberként tekintek magamra, aki szeret egyszerre több dologgal foglalkozni. Korábban főállásban dolgoztam kutatóként a Szegedi Tudományegyetemen, most az Alzheimer-kór ellen sikerrel tesztelt növényi hatóanyagokkal, gyógyszerfejlesztéssel és génterápiával is foglalkozom.
2012-ben meghívást kaptam az Európai Bizottság által létrehozott Innovative Medicines Initiative-hez (IMI, Innovatív Gyógyszerek Kezdeményezés), amely Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programja.
A neurodegeneratív betegségek – például Alzheimer-kór – gyógymódjának intenzív kutatását az indokolja, hogy a betegek olyan gyorsan leépülnek szellemileg és fizikailag is, hogy magatehetetlenné válnak, így hatalmas tehertételt jelentenek mind a társadalom, mind a családjuk számára. Ezt a problémát meg kell oldanunk, különösen a mai elöregedő társadalomban.
Alzheimer-kór esetében a betegség okát úgy kell elképzelni, mint egy összegyűrt papírlapot. A papír kezdetben használható volt, lehetett rá írni, de amikor összegyűrtem, megváltozott a térszerkezete, és így már használhatatlan szemét lett. Az ember immunrendszere a megváltozott térszerkezetű fehérjéket ehhez hasonlóan használhatatlannak tartja és kitakarítja. E takarítás során a környező agyi idegsejteket is elpusztítja.
Az idegsejtek sajnos nem képződnek újra, ráadásul a tünetek felbukkanása – emlékezetvesztés, súlyos memóriazavar – évtizedekkel az után következik be, hogy a kór már beállt a szervezetben. Az elpusztuló idegsejtek feladatának egy részét ugyanis a még ép sejtek átveszik, ezért sokáig észrevétlenül zajlik az agyi leépülés. Amikor az idegsejtek száma egy kritikus szint alá csökken, az már a gondolkodást és a kognitív képességeket is veszélyezteti – kialakul az Alzheimer-kórnak nevezett tünetegyüttes, ami (jelen tudásunk szerint) a diagnózis felállításakor már gyógyíthatatlan.
Ez ellen jelenleg csak megelőzéssel, azaz megfelelő étrenddel és egészséges életmóddal tudunk küzdeni. Javasolt a sok cukrot és fehérjét tartalmazó ételek – ilyenek az édességek vagy a húsok – fogyasztásának csökkentése. Másrészt bizonyos fűszerek (pontosabban azok hatóanyaga) képes kedvezően befolyásolni a fehérjék térszerkezetének megváltozását és az idegsejtek pusztulását. Egy példával élve: Indiában az alzheimeres betegek aránya töredéke az USA-belinek. Indiában alig esznek húst, ellenben sok zöldséget, illetve kurkumát, curryt és gyömbért fogyasztanak. Az USA-ba emigrált indiaiak viszont ugyanúgy betegszenek meg Alzheimerben, mint az amerikaiak, tehát itt az étrendnek és az életformának van alapvető jelentősége.
A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy egyes gyógynövények kivonatai hatékonyan gátolnak olyan molekuláris folyamatokat, amelyek e betegségben is szerepet játszanak. Ezek nemcsak az idegrendszerre, hanem az immunsejtekre és a keringési rendszerre is hatnak, erős gyulladásgátló, antioxidáns potenciáljuk van. A betegségek elkerülésében, illetve a kiegészítő terápiában óriási szerepük van a gyógynövény-antioxidánsoknak, ugyanis a szervezet bármely pontján védenek a sejteket károsító szabad gyökök ellen és csökkentik a gyulladást. Nagy szükség van tehát a növényi hatóanyagokra, a zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztására a mindennapi diétában.
Dr. Letoha Tamás
kutatóorvos
