Sok nő már a 40-es évei elején aggódva gondol a klimaxra, de egyeseknél már a 30-as életévekben is jelentkeznek korai menopauzára utaló tünetek. Lássuk, mi okozhatja ezeket, és milyen „állomásokon” keresztül jutunk el a változókorig.
A női élet minden szakaszában a hormonális egyensúly fenntartása egy komplex rendszer sokféle faktorának összehangolt működése következtében jön létre a szervezetben. Ez a kiegyensúlyozott ökoszisztéma a mindenkori egészség és jóllét szempontjából kulcsfontosságú, hiszen egy egész életen át hatással van a női szervezet többféle fontos folyamatára.
Amennyiben a szeptemberi meleg elmúltával is verejtékezik, alvászavari vannak, nem tud szabadulni a gyarapodó plusz kilóktól és 50-es évei környékén a ciklusa is rendszertelenné vált, vélhetően elérkezett a menopauza ideje.
Sokéves hajgyógyászati tapasztalatom alapján úgy vélem, hogy nemcsak a hajhullás, de az őszülés is a szervezet elváltozásainak mutatója. E folyamat megfelelő kezeléssel részben visszafordítható, részben pedig késleltethető.
Az évek múlásának a legtöbb ember számára nyilvánvaló jelei a bőrön mutatkoznak. Váratlanul ráncok jelennek meg a két szemöldök között, a szem vagy a száj körül. Vajon mi az oka annak, hogy a gyönyörű, tömött, rózsás, rugalmas bababőrből ráncos, foltos, száraz bőr lesz?
Egy természetben előforduló szerves savat, a kreatint atléták régóta használják a teljesítmény fokozására, testépítők pedig az izomerő szteroidok nélküli növelésére. Újabb kutatások szerint viszont a kreatin fontos öregedés elleni hatással is bír.
A Michigan Egyetem kutatói a szex, az egészség és fiatalosság, illetve a hosszú élet összefüggéseit vizsgálva korábbi tanulmányukban megállapították, hogy a jó szex lehet az egészséges, hosszú élet egyik titka. Előfordul azonban, hogy az esetleges elhidegülés mellett többféle hormonális probléma is okozhatja az összebújások hanyagolását. Lássuk, melyek ezek!
Középkorú és idősebb férfiak körében ismert érzés, amikor éjszakai álmukból sürgető vizelési ingerre ébrednek – akár éjjelente többször is –, kénytelenek felkelni és félálomban kibotorkálni a mosdóba, majd ugyanígy, tapogatózva vissza, és igyekeznek gyorsan visszaaludni.
Már 85 éve annak, hogy a férfiklimax létezéséről az első tudományos leírás megszületett, de még napjainkban is sokkal kevesebbet tudunk róla, mint a női menopauza jelenségeiről. A jellemző tünetek és következmények ismertetése mellett nézzük, mit tehetünk, hogy lassítsuk e folyamatot.
Modern korunkban általános jelenség a túlhajszoltság, kimerültség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség észrevehető romlása. Ha viszont ezen a pihenés, az alvás sem segít, jusson eszünkbe: a Földön kb. 2 milliárd ember azért fáradt, mert szervezete nem jut elég oxigénhez – a vashiány miatt!
Vélhetően az egyik legérdekesebb cikk, ami a pszichiátriai szakirodalomban olvasható, egy középkorú nőről szól, akit hónapokon keresztül antipszichotikumokkal és antidepresszánsokkal kezeltek, még elektrosokkot is kapott, mire valakinek eszébe jutott megmérni a B12-vitaminszintjét.
Az alvászavar tünet és betegség egyaránt lehet, ezért komolyan kell venni! Hátterében számos ok állhat, ezeket azonban sokszor nehéz kideríteni. Cikkünkben az alvászavar legfontosabb okaival, tüneteivel és hatásaival foglalkozunk, hogy ezek megértése után mielőbb tegyünk a pihentető alvás helyreállításért.
A Michigan Egyetem kutatói szerint a jó szex lehet az egészséges, hosszú élet egyik titka. A szex, az egészség, a szépség és fiatalosság, illetve a hosszú élet összefüggéseit vizsgáló tanulmány a Science című lapban jelent meg.
Felgyorsult világunkban, a karrierépítés és állandó túlhajszoltság közepette, már nemcsak az egészségügyi, de a legtöbb párkapcsolati probléma hátterében is a stressz áll. A nyugati típusú életmód „vívmánya” az ún. menedzserszex-szindróma, melyet egyre többen saját tapasztalatból ismernek, de kérdés, hogyan szabadulhatnának tőle?
Az aranyér tipikus civilizációs betegség, mely férfiak esetében gyakoribb, általában a helytelen, mozgásszegény, egész napos ülő életmód, egészségtelen, rostszegény étrend és a kevés folyadék fogyasztása miatt alakul ki. Gyógyítása – súlyosságtól függően – többlépcsős folyamat lehet.
Vajon mi lehet a kiindulópontja a mentális zavarok napjainkban igencsak szembetűnő, hirtelen megnövekedett gyakoriságának? Ez a kérdés a szakembereket is aggasztja, jogosan.
Van, aki alig várja a meleg nyarat, más viszont nehezen viseli. Képzeljük el: 32 fokos hőség, párás, fülledt idő, még a szél sem rezdül - a város olyanná válik, mint egy üvegház. Mindenkiről patakokban folyik a víz, ami bár kellemetlen, mégis hasznos, hiszen e nélkül hamar elérne bennünket a „hőguta”.
A nyári hőséget a fiatalok is nehezen viselik, az idősebbeknek és a változókorban lévőknek még nagyobb megterhelést jelent. Mivel segíthetünk, ha túl magasra kúszik a hőmérő higanyszála?
A tavaszi időszakban sokan tapasztalnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt – különösen azok, akik a tél végi, kora tavaszi időszakban vírusos, influenzás fertőzésen estek át. Ilyenkor nem meglepő az átmenetileg csökkenő terhelhetőség. Ám ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábban megszokott fizikai teljesítménye csökken, sőt még a lépcsőzés is jobban kimeríti, mint korábban, az okokat vélhetően máshol kell keresni.
Az étrend‑kiegészítők szedése egyre népszerűbbé válik, nem véletlenül. A mai rohanó életmód mellett sokan nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ami hosszú távon fáradtsághoz, legyengült immunrendszerhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A rendszeres testedzést, a szabadidős és a versenysport során elért eredményeket, a hatékonyságot és a sikert számos tényező befolyásolja – ennek egyik fontos láncszeme a megfelelő táplálkozás.
Az állandó fáradtság mindent tönkretesz: az életminőséget, a kapcsolatokat, a munkateljesítményt. Vannak emberek, akik akármennyit alszanak, fáradtnak és energiátlannak érzik magukat. Vajon miért?
Jó hír, hogy egyre kevesebben tekintenek úgy az öregedésre, mint a fizikai és szellemi hanyatlás elkerülhetetlen időszakára. Tény azonban, hogy az évek múlásával szervezetünk működése – és így a tápanyagszükséglete is – változik.
Igaz, hogy tavaszra a vitaminraktáraink kimerülnek, és emiatt gyakrabban jelentkezhet fáradtság. Ám ha a kimerültség érzése már huzamos ideje tart, felmerül, hogy valamilyen betegség vagy a helytelen életmód állhat a háttérben.
A kutatók szerint a mikrobiomunk valójában mi vagyunk! A bélrendszerünkben élő mikrobák, és azok testünkre és elménkre gyakorolt hatása az utóbbi időben a tudományos érdeklődés fókuszába került. Ma már teljesen világos, hogy a mikrobiom sokkal több, mint emésztést segítő baktériumhalmaz. Vajon hogyan határozza meg a bérflóránk az egészségünket, immunrendszerünk működését vagy akár pszichés állapotunkat, személyiségünket?
„Alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha mindez nem valamilyen vírusfertőzés velejárója vagy egyéb betegség tünete, akkor szerencsés esetben csak a szokásos tél végi, kora tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, ez esetben mit tehetünk, hogy mielőbb feltöltődjünk, regenerálódjunk!
Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, úgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Kutatások bizonyítják, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége van némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!
A ganoderma, azaz magyar nevén pecsétviaszgomba Ázsiában a „szellemi potencia gyógynövénye”, a siker, a jólét és a hosszú élet szimbóluma. Számos jótékony hatását már a modern tudomány is vizsgálta és bizonyította.
Több mint fél évszázaddal a felfedezése után, napjainkban ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került a Proinsulin C-peptid. Vajon mi a C-peptid és miért foglalkoznak vele ennyit a tudósok?
Az emberek sokféle okból fordulnak dietetikushoz: azért, hogy energikusabbak legyenek, javítsák az emésztésüket vagy fogyjanak. Manapság egyre gyakoribb cél a mentális egészség javítása is.
