Hogyan működünk?

A tavaszi időszakban sokan tapasztalnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt – különösen azok, akik a tél végi, kora tavaszi időszakban vírusos, influenzás fertőzésen estek át. Ilyenkor nem meglepő az átmenetileg csökkenő terhelhetőség. Ám ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábban megszokott fizikai teljesítménye csökken, sőt még a lépcsőzés is jobban kimeríti, mint korábban, az okokat vélhetően máshol kell keresni.

Az étrend‑kiegészítők szedése egyre népszerűbbé válik, nem véletlenül. A mai rohanó életmód mellett sokan nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ami hosszú távon fáradtsághoz, legyengült immunrendszerhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.

A rendszeres testedzést, a szabadidős és a versenysport során elért eredményeket, a hatékonyságot és a sikert számos tényező befolyásolja – ennek egyik fontos láncszeme a megfelelő táplálkozás.

Az állandó fáradtság mindent tönkretesz: az életminőséget, a kapcsolatokat, a munkateljesítményt. Vannak emberek, akik akármennyit alszanak, fáradtnak és energiátlannak érzik magukat. Vajon miért?

Jó hír, hogy egyre kevesebben tekintenek úgy az öregedésre, mint a fizikai és szellemi hanyatlás elkerülhetetlen időszakára. Tény azonban, hogy az évek múlásával szervezetünk működése – és így a tápanyagszükséglete is – változik.

Igaz, hogy tavaszra a vitaminraktáraink kimerülnek, és emiatt gyakrabban jelentkezhet fáradtság. Ám ha a kimerültség érzése már huzamos ideje tart, felmerül, hogy valamilyen betegség vagy a helytelen életmód állhat a háttérben.

A kutatók szerint a mikrobiomunk valójában mi vagyunk! A bélrendszerünkben élő mikrobák, és azok testünkre és elménkre gyakorolt hatása az utóbbi időben a tudományos érdeklődés fókuszába került. Ma már teljesen világos, hogy a mikrobiom sokkal több, mint emésztést segítő baktériumhalmaz. Vajon hogyan határozza meg a bérflóránk az egészségünket, immunrendszerünk működését vagy akár pszichés állapotunkat, személyiségünket?

„Alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha mindez nem valamilyen vírusfertőzés velejárója vagy egyéb betegség tünete, akkor szerencsés esetben csak a szokásos tél végi, kora tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, ez esetben mit tehetünk, hogy mielőbb feltöltődjünk, regenerálódjunk!

Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, úgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Kutatások bizonyítják, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége van némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!

A ganoderma, azaz magyar nevén pecsétviaszgomba Ázsiában a „szellemi potencia gyógynövénye”, a siker, a jólét és a hosszú élet szimbóluma. Számos jótékony hatását már a modern tudomány is vizsgálta és bizonyította.

Több mint fél évszázaddal a felfedezése után, napjainkban ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került a Proinsulin C-peptid. Vajon mi a C-peptid és miért foglalkoznak vele ennyit a tudósok?

Az emberek sokféle okból fordulnak dietetikushoz: azért, hogy energikusabbak legyenek, javítsák az emésztésüket vagy fogyjanak. Manapság egyre gyakoribb cél a mentális egészség javítása is.

A hosszú, hideg, borongós téli időszakban teherbírásunk, stressztűrésünk általában gyengül, szervezetünk energiatartalékai csökkennek. Emiatt gyakrabban érezzük magunkon a kimerültség jeleit. Ha a stressz beférkőzik mindennapjainkba, nyomot hagy nemcsak ideg-, de hormonrendszerünk működésén is, ami messzemenő következményekkel járhat.

A téli időszakban a rövid nappalok és hosszú éjszakák, a hideg, a fényhiány, a bezártság és a mozgáshiány mind fokozzák a testi-lelki fáradtságot, rosszkedvet, könnyen szorongáshoz, sőt depresszióhoz is vezethetnek. Javítsuk hangulatunkat nassolás helyett például testmozgással, emellett fogadjunk meg néhány hasznos tanácsot!

Napjainkban – a tudomány és a technika fejlődésével – a szellemi munka egyre inkább háttérbe szorítja a fizikai jellegű tevékenységet. Egyre többen dolgoznak számítógépen, és az iskolai oktatásban is nélkülözhetetlenné válik ez az eszköz. Ezzel párhuzamosan világszerte szaporodik a szemüveget, kontaktlencsét viselők száma. Felmérések szerint a föld lakosságának 80%-ánál ki lehet mutatni a szemfenékbetegség valamely formáját.

A MAIA MIKROPERIMETRIA egy csúcstechnológia a szemészetben, mely egy világszínvonalú műszerrel, a retina célzott funkcionális szenzitivitási vizsgálatával beállítja a gyengén működő sejtek stimulációját a látás minőségének javítása érdekében.

Különösen a nők, az idősek és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat. Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében?

A Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences című folyóiratban megjelent cikk egy 27 éves fiatalemberről szól, aki azzal kereste fel orvosát, hogy már fél éve furcsa változásokat tapasztal: hallucinál és nagyon romlik a memóriája. A vizsgálat érdekes eredményeket hozott.

Az egészségügyi ajánlások szilárdan belénk rögzítették, mit tegyünk és mit ne a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Az agy egészségének fenntartásáról viszont kevesebbet hallunk! „Együnk zabot reggelire, fogyasszunk naponta öt adag zöldséget, sportoljunk hetente háromszor” – és mindez elég? Semmi egyébre nincs szükség?

A stressz része a mindennapjainknak. Abban viszont jelentős eltérések vannak, hogy ki hogyan reagál, kit mennyire visel meg, illetve milyen területen tapasztalhatók ennek jelei, az esetleges stressztünetek.

Jobb, ha tudjuk, hogy a stressz, a szorongás és a magas vérnyomás közti összefüggés oda-vissza működik: mindkettő fokozhatja a másik hatását. Legyünk tehát elővigyázatosak e téren is!

A stressz jelenti az egyik legnagyobb támadást a pajzsmirigy ellen, melynek működése viszont szoros összefüggésben áll a mellékvesével. Utóbbit jelentősen befolyásolja az a mód, ahogyan a stresszre reagálunk.

Amikor stresszes, sűrű életet élünk, egész nap a monitor előtt ülünk, keveset alszunk, rendszertelenül étkezünk és a testmozgás sem része a mindennapjainknak, nem csoda, ha folyton álmosnak, fáradtnak, levertnek érezzük magunkat. Miért nincs energiánk semmi egyébre a kötelező minimumon felül?

Tudjuk, hogy a stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai rombolással is jár, mégis nehéz kivonni magunkat a hatása alól. A kezeletlen feszültség úgy betegít meg, hogy szinte észre sem vesszük.

Világszintű probléma a daganatos megbetegedések számának növekedése, és ez alól hazánk sem kivétel. A KSH adatai alapján: 2001 óta évről évre emelkedik a rákdiagnózisok száma. [1] Tekintsünk át néhány tényezőt, ami hozzájárulhatott e tendencia alakulásához!

Sokan rémülten tapasztalják vagy szomorúan nyugtázzák, hogy már középkorúként csökken a teljesítményük akár a munkában, akár az otthoni teendők ellátása során vagy épp a sport, a testedzés során. Egyesek az idősödésre fogják, mások szerint a szívük már nem bírja a terhelést. Bizonyos társuló tünetek esetén azonban mindenképp érdemes utánajárni az okoknak.

Ön hogyan bírja a túlfeszített munkát, a mentális megterhelést, és hogyan kezeli a stresszt? Ha már a padlón érzi magát emiatt, jobb, ha tudja: nincs egyedül. A kiégés különféle tünetei leggyakrabban a kommunikációval kapcsolatos szakmákban dolgozóknál jelentkeznek (orvosok, jogászok, ügyfélszolgálatosok, pedagógusok), és jelentősen rontják az érintettek teljesítményét és életminőségét. Kérdés: mit tehetünk ilyen helyzetben?

Ahogy elérkezik a szeptember, a nyári pihenés után sokan szembesülünk az iskolakezdés vagy munkába való visszatérés nehézségeivel. Ez az időszak egyszerre lehet pezsdítő és kihívásokkal teli, hiszen a vakációs üzemmódról át kell állnunk egy fókuszáltabb, produktívabb rutinra. A sikeres átmenethez érdemes kívül-belül optimizálnunk a folyamatokat. Vizsgáljunk meg néhány stratégiát a kognitív funkciók javítására, és nézzünk meg, hogyan lehetnek a segítségünkre egyes gyógynövények és tápanyagok!

Alig telt el az év első fele, sokan már kimerültek az állandó rohanás és munka közepette. Ideje tehát végre kicsit lazítani, pihenni, jól kialudni magunkat, mindezt azonban gyakran nehezíti az időhiány, a nyári meleg, sőt egyes alvásproblémák is. Ne feledjük azonban, hogy az alváshiány növeli számos betegség rizikóját.

A Cambridge Egyetem Pszichiátriai Osztálya 500 ezer angol felnőtt bevonásával végzett kutatásában az alvásidő hosszának a mentális egészségre és az általános jó közérzetre gyakorolt hatását vizsgálta. Lássuk az eredményeket!