Hogyan működünk?

Modern korunkban általános jelenség a túlhajszoltság, kimerültség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség észrevehető romlása. Ha viszont ezen a pihenés, az alvás sem segít, jusson eszünkbe: a Földön kb. 2 milliárd ember azért fáradt, mert szervezete nem jut elég oxigénhez – a vashiány miatt!
Vélhetően az egyik legérdekesebb cikk, ami a pszichiátriai szakirodalomban olvasható, egy középkorú nőről szól, akit hónapokon keresztül antipszichotikumokkal és antidepresszánsokkal kezeltek, még elektrosokkot is kapott, mire valakinek eszébe jutott megmérni a B12-vitaminszintjét.
Az alvászavar tünet és betegség egyaránt lehet, ezért komolyan kell venni! Hátterében számos ok állhat, ezeket azonban sokszor nehéz kideríteni. Cikkünkben az alvászavar legfontosabb okaival, tüneteivel és hatásaival foglalkozunk, hogy ezek megértése után mielőbb tegyünk a pihentető alvás helyreállításért.
A Michigan Egyetem kutatói szerint a jó szex lehet az egészséges, hosszú élet egyik titka. A szex, az egészség, a szépség és fiatalosság, illetve a hosszú élet összefüggéseit vizsgáló tanulmány a Science című lapban jelent meg.
Felgyorsult világunkban, a karrierépítés és állandó túlhajszoltság közepette, már nemcsak az egészségügyi, de a legtöbb párkapcsolati probléma hátterében is a stressz áll. A nyugati típusú életmód „vívmánya” az ún. menedzserszex-szindróma, melyet egyre többen saját tapasztalatból ismernek, de kérdés, hogyan szabadulhatnának tőle?
Az aranyér tipikus civilizációs betegség, mely férfiak esetében gyakoribb, általában a helytelen, mozgásszegény, egész napos ülő életmód, egészségtelen, rostszegény étrend és a kevés folyadék fogyasztása miatt alakul ki. Gyógyítása – súlyosságtól függően – többlépcsős folyamat lehet.
Vajon mi lehet a kiindulópontja a mentális zavarok napjainkban igencsak szembetűnő, hirtelen megnövekedett gyakoriságának? Ez a kérdés a szakembereket is aggasztja, jogosan.
Van, aki alig várja a meleg nyarat, más viszont nehezen viseli. Képzeljük el: 32 fokos hőség, párás, fülledt idő, még a szél sem rezdül - a város olyanná válik, mint egy üvegház. Mindenkiről patakokban folyik a víz, ami bár kellemetlen, mégis hasznos, hiszen e nélkül hamar elérne bennünket a „hőguta”.
A nyári hőséget a fiatalok is nehezen viselik, az idősebbeknek és a változókorban lévőknek még nagyobb megterhelést jelent. Mivel segíthetünk, ha túl magasra kúszik a hőmérő higanyszála?
A tavaszi időszakban sokan tapasztalnak fáradtságot, romló szellemi és fizikai teljesítményt – különösen azok, akik a tél végi, kora tavaszi időszakban vírusos, influenzás fertőzésen estek át. Ilyenkor nem meglepő az átmenetileg csökkenő terhelhetőség. Ám ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábban megszokott fizikai teljesítménye csökken, sőt még a lépcsőzés is jobban kimeríti, mint korábban, az okokat vélhetően máshol kell keresni.
Az étrend‑kiegészítők szedése egyre népszerűbbé válik, nem véletlenül. A mai rohanó életmód mellett sokan nem jutnak hozzá a megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz, ami hosszú távon fáradtsághoz, legyengült immunrendszerhez és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A rendszeres testedzést, a szabadidős és a versenysport során elért eredményeket, a hatékonyságot és a sikert számos tényező befolyásolja – ennek egyik fontos láncszeme a megfelelő táplálkozás.
Az állandó fáradtság mindent tönkretesz: az életminőséget, a kapcsolatokat, a munkateljesítményt. Vannak emberek, akik akármennyit alszanak, fáradtnak és energiátlannak érzik magukat. Vajon miért?
Igaz, hogy tavaszra a vitaminraktáraink kimerülnek, és emiatt gyakrabban jelentkezhet fáradtság. Ám ha a kimerültség érzése már huzamos ideje tart, felmerül, hogy valamilyen betegség vagy a helytelen életmód állhat a háttérben.
A kutatók szerint a mikrobiomunk valójában mi vagyunk! A bélrendszerünkben élő mikrobák, és azok testünkre és elménkre gyakorolt hatása az utóbbi időben a tudományos érdeklődés fókuszába került. Ma már teljesen világos, hogy a mikrobiom sokkal több, mint emésztést segítő baktériumhalmaz. Vajon hogyan határozza meg a bérflóránk az egészségünket, immunrendszerünk működését vagy akár pszichés állapotunkat, személyiségünket?
„Alig vonszolom magam”, „reggel iszonyúan fáradt vagyok”, „teljesen kidőlök a munkaidő végére”. Ha mindez nem valamilyen vírusfertőzés velejárója vagy egyéb betegség tünete, akkor szerencsés esetben csak a szokásos tél végi, kora tavaszi fáradtsággal kell megküzdenünk. Lássuk, ez esetben mit tehetünk, hogy mielőbb feltöltődjünk, regenerálódjunk!
Ahogy a kemény munka nyomot hagy kezeinken, úgy az állandó, megfeszített gondolkodás, koncentráció hatással van agyunk állapotára. Kutatások bizonyítják, hogy éjjel-nappal „üzemelő” agyunknak is szüksége van némi pihenőre, hogy regenerálódni tudjon. Mindez egyszerűen hangzik, de a megvalósítás nem is olyan könnyű!
Több mint fél évszázaddal a felfedezése után, napjainkban ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került a Proinsulin C-peptid. Vajon mi a C-peptid és miért foglalkoznak vele ennyit a tudósok?
Az emberek sokféle okból fordulnak dietetikushoz: azért, hogy energikusabbak legyenek, javítsák az emésztésüket vagy fogyjanak. Manapság egyre gyakoribb cél a mentális egészség javítása is.
A hosszú, hideg, borongós téli időszakban teherbírásunk, stressztűrésünk általában gyengül, szervezetünk energiatartalékai csökkennek. Emiatt gyakrabban érezzük magunkon a kimerültség jeleit. Ha a stressz beférkőzik mindennapjainkba, nyomot hagy nemcsak ideg-, de hormonrendszerünk működésén is, ami messzemenő következményekkel járhat.
A téli időszakban a rövid nappalok és hosszú éjszakák, a hideg, a fényhiány, a bezártság és a mozgáshiány mind fokozzák a testi-lelki fáradtságot, rosszkedvet, könnyen szorongáshoz, sőt depresszióhoz is vezethetnek. Javítsuk hangulatunkat nassolás helyett például testmozgással, emellett fogadjunk meg néhány hasznos tanácsot!
Napjainkban – a tudomány és a technika fejlődésével – a szellemi munka egyre inkább háttérbe szorítja a fizikai jellegű tevékenységet. Egyre többen dolgoznak számítógépen, és az iskolai oktatásban is nélkülözhetetlenné válik ez az eszköz. Ezzel párhuzamosan világszerte szaporodik a szemüveget, kontaktlencsét viselők száma. Felmérések szerint a föld lakosságának 80%-ánál ki lehet mutatni a szemfenékbetegség valamely formáját.
Különösen a nők, az idősek és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő emberek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat. Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentése érdekében?
A Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences című folyóiratban megjelent cikk egy 27 éves fiatalemberről szól, aki azzal kereste fel orvosát, hogy már fél éve furcsa változásokat tapasztal: hallucinál és nagyon romlik a memóriája. A vizsgálat érdekes eredményeket hozott.
Az egészségügyi ajánlások szilárdan belénk rögzítették, mit tegyünk és mit ne a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Az agy egészségének fenntartásáról viszont kevesebbet hallunk! „Együnk zabot reggelire, fogyasszunk naponta öt adag zöldséget, sportoljunk hetente háromszor” – és mindez elég? Semmi egyébre nincs szükség?
A stressz része a mindennapjainknak. Abban viszont jelentős eltérések vannak, hogy ki hogyan reagál, kit mennyire visel meg, illetve milyen területen tapasztalhatók ennek jelei, az esetleges stressztünetek.
Jobb, ha tudjuk, hogy a stressz, a szorongás és a magas vérnyomás közti összefüggés oda-vissza működik: mindkettő fokozhatja a másik hatását. Legyünk tehát elővigyázatosak e téren is!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

ParaMedica
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.