„Kinek hideg keze, lába – forró a szerelme”?
A hőszabályozásról
Hőszabályozásunk optimális körülmények között állandó (36,6 °C-os) testhőmérsékletet biztosít számunkra. Korunk „civilizált” embere azonban gyakran merészkedik stressz-tűrőképessé-gének határain túlra, így kerül a krónikus stressz állapotába, ami hosszabb távon különféle betegségekhez vezet. Vizsgáljuk meg ezzel összefüggésben, hogy miért mégis működik „rosszul” hőszabályozásunk!
Szállóige, hogy „kinek hideg keze, lába, annak forró a szerelme”. Az illető közben nem is sejti, hogy mennyire rossz a hőszabályozása. Bemegy a szaunába, és előbb lesz rosszul, minthogy megindulna az izzadása. Ez a kimerültség, a krónikus fáradtság jele. Ha melegvizes tálba vagy medencébe lógatjuk a lábunkat, néhány perc múlva nedvessé válik bőrünk. Ezt követően a szaunában zökkenőmentesen izzadhatunk tovább – szédülés, levertség nélkül. Orosz szokás a szaunában melegvizes edénybe helyezni a lábakat.
Az embernél a hőleadás leghatékonyabb formája az izzadás. A bőr-erek tágulásának fokozódása hasonló célt szolgál, de erre inkább csak belső hőmérsékletünk jelentős emelkedésekor kerül sor. Vigyázat! Ez igen veszélyes állapot! Belső hőmérsékletünk növekedésével jelentősen csökken a vérfesték oxigénszállító képessége. A krónikus fáradtságban szenvedő ember többszörös veszélynek van kitéve, ha nem tartja be a szaunázás alapvető szabályát: a közérzet legcsekélyebb romlása esetén el kell hagynia a kabint. Ellenkező esetben agyi és/vagy szívizom anyagcsere károsodást szenvedhet (akut szívinfarktus, stroke).
Előző számunkban a mozgásszegény életmód következményeinek tárgyalása kapcsán már részletesen bemutattuk a gyermekkori kezdeteket, a „mások kedvébe járás” lelki kényszerét, melynek stressze révén más szervrendszerek működésével együtt a hőszabályozás is romlik. Felnőttként folytatva ez versengésben, megfelelni akarásban, „mindent kibírok” mentalitásban nyilvánul meg. Velejárója a feledékenység, a kezdeményező készség csökkenése, a jövőkép elvesztése, az intoleráns viselkedés, veszekedési hajlam, bizalmatlanság, depresszió, s a korai halál. Orvosként alig merem szembesíteni önmagukkal ilyen típusú betegeimet (főleg az idősebbeket), de mégis megteszem, hiszen lélekben akkor válunk felnőtté, ha a gyermekkori lelki kényszer motivációját fel tudjuk váltani a jó közérzet iránti igénnyel. Ennek elérése nem lelki gyakorlat kérdése, sokkal inkább nyugalmi energiaszintünk, teljesítőképességünk és ellenálló képességünk türelemmel, fokozatossággal történő növelése szükséges hozzá. A „tökéletes közérzet” egyébként energiaszint növekedésünk törvényszerű, automatikus velejárója lesz.
Ismételt inger (jelen esetben hőhatás – pl. szauna, forró fürdő, hideg zuhany) nyugalmi energiaszintünket a 2. ábra szerint módosítja, vagyis
I. csökkenti, ha a regenerációs fázisban érkezik;
II. változatlan, ha a regenerációs fázis végén jön;
III. emelkedik, ha a túlszabályozás csúcsán észleljük.
Az új fogalomként hangzó Energia medicina egyik fontos tézise, hogy a szervezetünkben bekövetkező minden állapot változás függ a nyugalmi energiaszint változásának irányától, ahol a csökkenés a betegség, míg a növekedés az egészség, az ellenálló képesség javulása irányába mutat.
Fájdalom ambulancia
Országos Sportegészségügyi Intézet
1123 Budapest, Alkotás u. 48.
Dolomit Med Orvosi Bt
1036 Budapest, Kolossy tér 1/b
