Táplálkozás – környezet – egészség 2.
Tizenkét évvel ezelőtt legfeljebb 5000 önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak a hazai üzletekben , ma viszont már több mint 50 ezerből is választhatunk. Ez azt jelenti, hogy ha 100 évig élünk, akár mindennap más étel kerülhet az asztalunkra, és még így sem érnénk a kínálat végére.
A mindennapi betevőre vonatkozó „társadalmi tudás” viszont nem tart lépést az élelmiszeripar fejlődésével, az étkezés – vagy inkább az ételek – egészségi kockázatai miatt mindinkább aggódhatunk. Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk? – ez a kérdés egyre inkább foglalkoztatja napjaink emberét.
Mivel a hetvenes években még a rendelkezésre álló fehérjemennyiség megsokszorozása volt a táplálkozástudomány központi feladata (mindenki fogyasszon minél több fehérjét, attól leszünk erősek és egészségesek – „fehérjedús baromfihús” -, ez volt a jelszó), joggal nevezhetjük ezt az időszakot a fehérje évtizedének. A 2000-es évek elejére viszont egyértelműen kulcsszereplőkké váltak a mikro-tápanyagok.
A táplálkozás legyen egészséges, sőt egészségmegőrző (megelőző) és gyógyítson is!
A gyógyászat és az „evészet” egyre közelebb kerül egymáshoz. Nincs már messze az idő, amikor a fejlett világ polgárai személyi számítógépükön, bonyolult programok segítségével állítják össze életkorukat, súlyukat, egészségi állapotukat, öröklött tulajdonságaikat és allergiáikat figyelembe vevő étrendjüket. Egyre több emberről derül ki, hogy számára bizonyos ételek méregként hatnak (pl. hazánkban évente 1000-rel nő a liszt-érzékenyek száma).
Az étkezés tulajdonképpen mindennapi kockázat: amit elfogyasztunk, az vegyszeres, szennyezett is lehet, sőt lehet, hogy nem is tartalmazza a számunkra szükséges tápanyagokat. El kell gondolkodnunk azon is, hogy rendelkezünk-e megfelelően hatékony eszközökkel, az áhított étellel magunkba bevitt szennyeződések eltávolítására?
Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nőké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. Azokban az országokban élő emberek nem csupán tovább élnek, mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek!
Az ország gazdasági teljesítőképességét jelentősen csökkenti, ha az egészségtelen életmód következtében 45 éves embereket kell leszázalékolni, így elveszítünk egy munkaerőt, aki értéket termelhetne, és kapunk helyette egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.
Az egészségre káros hatások kb. 43%-a az életmódból ered. A többi genetikai eredetű (27%), környezeti ártalom (19%), a maradék 11% az egészségügyi ellátás hiányosságából ered.
Az életmódváltozásra meg lehet tanítani az embereket, az elméletet sokan remekül tudják, mégis kérdés, hogy mit jelent a gyakorlatban az „optimális, vagy egészséges táplálkozás”?
A múlt század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség, amely a civilizációtól és kereskedelmi utaktól távol élő, feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél elő sem fordul. Németországban például a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerből áll. E tendencia, bár kisebb mértékben, de hazánkban is tapasztalható, ha a vegyszermentes, nyers zöldségek, gyümölcsök, illetve a frissen elkészített házi ételek egyre zsugorodó arányára, s ennek egészségkárosító következményeire gondolunk.
Forrás:
www.medinfo.hu
