A rezet már akkoriban is alkalmazták gyógyításra – elsősorban vírus-, baktérium- és gombaölő, illetve gyulladáscsökkentő hatása miatt. Számos élettani folyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik, beleértve a növekedést, az idegműködést és az energia-folyamatokat. Ugyancsak kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet.
Az emberek régebben rézedényekben tartották frissen az ivóvizet, és ételeiket is rézedényben készítették el. Szervezetükbe így jóval több réz került, mint manapság. Élelmiszereink közül a szárazbab, a borsó, a hántolatlan búza, a szilva, a tengeri halak és rákok tartalmaznak nagyobb mennyiségben rezet. A felnőttkori napi szükséglet kb. 2-4mg, de nagyobb fizikai megterhelés esetén (pl. sportolók) akár 8mg-ot is igényelhetnek ebből a létfontosságú nyomelemből.
Becslések szerint Magyarországon a rézhiány mindkét nemben 10%-os arányban fordul elő. A határérték-hiány azonban ennél jóval nagyobb tömegeket érint. A vegetáriánus étrend nem tartalmaz elegendő rezet. Élelmiszerekből a réz felszívódása 35-70% közötti, ami a kor előrehaladtával csökken.
A réz a szervezetben rézkelátok formájában tud a legjobban hasznosulni, beviteléről egyszerű módon, bőrön keresztül is gondoskodhatunk. Akik ebből a célból vörösréz karkötőt viselnek, gyakran számolnak be vérnyomásuk stabilizálódásáról, és egészségi állapotuk számos egyéb pozitív változásáról. Mivel a különböző rézötvözetekben található szennyeződések a bőrrel érintkezve allergiát, hosszabb távon pedig akár maradandó egészségkárosodást is okozhatnak, fontos, hogy megbízható forrásból, kizárólag a legmagasabb tisztaságú vörösrézből készült karperecet viseljenek.
Marossy Gyöngyi
gyógyszerész
