Népi gyógymódok ízületekre
Manapság az orvostudomány számtalan fizioterápiás módszert ismer, amelyekkel az idő előtt, vagy a túlzott igénybevételtől a kelleténél jobban elhasználódott ízületeket megpróbálja mind élettani, mind működési szempontból jobb állapotba hozni.
Ezek a terápiák általában valamely elektromos, mágneses, fény-, hő-, és sokféle egyéb kezelés, iszap-pakolás, különféle vízi tornák és masszázsok útján próbálják korrigálni, javítani a kialakult helyzetet. Ehhez járulnak még a chondro protektív glucose amin sulfát és glican tartalmú készítmények, melyek szakorvosi vélemények és saját tapasztalataim szerint is egyénenként eltérő eredményt hoznak.
A reumatikus, krónikus ízületi deformitások általában az auto-immun betegségek kategóriájába tartoznak, amikor is az ízületi savós hártyák krónikus gyulladása mellett irritált állapotban vannak a fej légtartó üregei (arcüreg, homloküreg, orr melléküregek) is. Emellett előfordul légzőszervi vagy emésztőszervi allergia is, de kialakulhatnak bőrgyógyásza-tinak tűnő, de valójában immunológiai kórok is (pl. psoriasis, atopias dermitis, ekzema, vagy egyszerű száraz bőrűség, főleg a lábszárakon).
A természetgyógyászat megpróbál a maga szelíd módszereivel segíteni az eligazodásban.
• Tény, hogy a régi, jól bevált népi gyógymódok alkalmazása kissé munkaigényesebb, mint egyszerűen bekapni egy tablettát, ám a vállalkozó szelleműeknek javaslom, hogy szedjenek (vagy vegyenek) fűzfakérget, és friss hajtást. Készítsenek belőlük sűrű főzetet, majd keverjék össze agyaggal, tapasszák a kezelendő fájdalmas területre, s adjanak neki pár órát, hogy kifejthesse hatását.
• Ugyancsak jó hatást tapasztalhatunk, ha a kérdéses ízület területét bekenjük langyos akácmézzel, majd laza csuklómozdulattal paskolni kezdjük mindaddig, amíg a méz el nem tűnik. A „becsapkodást” ezután még 15-20 percig folytatjuk, amíg meg nem jelenik egy kellemetlen szagú, sűrű, szürke váladék, melyet kiürülése után lemosunk, s befejezésül a gyulladt bőrt bekenjük valamilyen nyugtató krémmel.
• Igen jól bevált népi módszer a kelkáposztás mézes pakolás is. Az előzőleg mézzel bekent ízületre este lefekvés előtt egy késfokával kissé megütögetett kelkáposzta levelet helyezünk, melyet fóliával rögzítünk. Reggel a kötést eltávolítva szurkos, fekete és bűzös váladékot találunk, egyidejűleg tapasztalhatjuk, hogy az ízület jobban, könnyebben működik.
• Érdemes megfigyelnünk sarkunkon a bőr állapotát. Amennyiben azon mély, hosszanti barázdák láthatók, melyek liszt-szerűen porzanak, emellett kellemetlen, savanyú vagy ammóniás szagot észlelünk, alapos a gyanú, hogy szervezetünk sav-lúg egyensúlya helyreállításra szorul, amit egyrészt a korábbi lapszámokban ismertetett lúgosító étrenddel, másrészt a bázikus hatást elősegítő készítményekkel érhetünk el.
• Bár a hazai gyakorlatban nem tekinthető régi, népi gyógymódnak, a távol-keleti gyógyászatban évezredek óta alkalmazott akupunktúra speciális változatai itthon is elérhetőek, gyógyítási eredményei pedig szinte a csodával határosak.
Továbbra is várjuk Egészségposta rovatunkhoz címzett leveleiket. Minden Kedves Olvasónak jó egészséget kívánok!
Béky László
További info gyógyításról és tanfolyamokról:
www.beky-termeszetgyogyaszat.hu