Elemtan: Vas

//

A vas néhány baktérium kivételével minden élő szervezet számára alapvető fontosságú elem. A WHO adatai alapján a vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány világszerte. A főként nők és a 6 hónap és 3 év közötti gyermekek csoportjában megfigyelhető jelenség a lakosság mintegy 80%-át érinti.

Vaskészletünk mintegy kétharmada a vörösvérsejteket alkotó haemoglobinokban található. A vörösvérsejtek átlagos élettartama 4 hónap. A sejt elhalásával a benne található vas új sejtek építéséhez kerül felhasználásra, vagy elraktározódik. Ez a folyamat biztosítja a vashiányos állapot kialakulásának megelőzését.

A vas a szervezet egyéb fontos folyamataiban is részt vesz, így például, segíti a béta-karotin A-vitaminná történő átalakítását, a fertőzések elleni védelmet, egyes fehérjék előállítását.

A vas utánpótlás fokozott jelentőséggel bír kisgyermekkorban, az intenzív növekedés időszakában, serdülőkorban, várandósság és szoptatás alatt, továbbá vegetáriánus étrend esetén. Bizonyos állapotok, Crohn-betegség, lisztérzékenység szintén csökkenthetik a vas felszívódását. A vas vaskészletek csökkenését eredményezik a komolyabb vérveszteségek, műtétek, a menstruáció, fekélyek, daganatok, vastagbélrák, illetve bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin, gyulladáscsökkentők).

Vashiány esetén az egyén fizikális és mentális teljesítőképességének és az immunrendszer működésének csökkenése figyelhető meg. A tünetek közé tartozik még a fáradtság, gyengeség érzet, fejfájás, fázékonyság. A haemoglobin-szint csökkenésével fokozott sápadtság jelentkezhet, előfordulhat hajhullás, fizikai terhelés hatására kialakuló légszomj, mellkasi fájdalom, mely szívproblémákra utalhat.

A Pennsylvania State University-n végzett klinikai vizsgálat nemrégiben igazolta, hogy ha olyan fiatal nőknek, akik nem szenvedtek vashiányos vérszegénységben, kiegészítő táplálékként vasat adtak, akkor javult a figyelmük, a rövid és hosszú távú memóriájuk, valamint a kognitív funkciójuk.

A túlzott vasbevitel persze épp úgy káros, mint a vashiány. Szorulást, hányingert, hányást, hasmenést okozhat. Gyermekek esetében nagyobb mennyiség akár végzetes is lehet.

Az egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges tápanyagok listája igen hosszú, sőt egyre bővül. A vas utánpótlásáról helyes étrend összeállításával gondoskodhatunk. Különösen magas a belsőségek, azon belül is a marhamáj vastartalma. Az osztriga, kaviár, a vörös húsok, a pulyka, a halfélék, különösen a lazac és a búzacsíra szintén kiváló vasforrások. A vassal dúsított gabonapelyhek, a cékla, diófélék, magvak, az aszalt szilva, mazsola, a spenót, sóska, babfélék és lencse rendszeres fogyasztása szintén hozzájárul vaskészletünk feltöltéséhez.

A jobb hasznosulás érdekében a vastartalmú ételeket fogyasszuk együtt C-vitamin tartalmú ételekkel. A vacsorához fogyasszunk el bátran egy pohár vörösbort is, mert a benne lévő cukor szintén segíti a vas felszívódását.

Esetenként a megnövekedett vasszükséglet nem fedezhető az étrenddel, s szükség lehet annak pótlására is, melyet érdemes mielőbb megkezdeni, mert a hiány már fiatalon tartós, esetleg maradandó károsodásokhoz vezethet.

Forrás: orvostkeresek.hu

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: whatsapp
WhatsApp
Megosztás itt: email
Email

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!

Iratkozzon fel a ParaMedica hírlevelére!