Mindenki candidás?
Környezetünkkel a legnagyobb felületen nem a bőrünk (2m2), vagy a légútjaink (kb. 80m2), hanem a bélnyálkahártyánk érintkezik mintegy 400m2-en. A természet tehát nem véletlenül csoportosította az immunrendszer sejtjeinek 80%-át az emésztőcsatornába és környékére. A bélrendszerben mintegy 100 billió baktérium található, ezek többé-kevésbé a normális bélflóra összetevői, melyek megvédenek bennünket a nem kívánt kórokozók – köztük a gombák – elszaporodásától, emellett edzésben tartják az immunrendszer sejtjeit, hogy megvédelmezzenek bennünket az igazi ellenségektől. A bélflóra ezen felül még fontos vitaminokat (B-, K- és H-vitamint) is termel.
Tény, hogy az antibiotikumok bevezetését megelőzően, illetve a természeti népeknél valóban jóval ritkábban fordulnak elő gombák a bélrendszerben. Újszülött korban a bélrendszer első benépesítői között sem találhatók meg a gombák.
Manapság az „egészségesnek mondható” emberek bélflórájának maximum 2%-át különféle gombák teszik ki. A Candida albicans nevű gomba az emberi szájnak, bélnek, hüvelynek, sőt bőrnek is többnyire állandó lakója. Az egészséges, ereje teljében levő, „ütőképes” immunrendszerrel rendelkező szervezet azonban képes gombalakóit kordában tartani, s velük együtt élni. Betegséget csak az immunrendszer gyengülése, vagy széles hatósugarú antibiotikum-kúra után okoznak, amikor mennyiségük a bélflóra egyensúlyának felborulása következtében megemelkedik. A rendkívül változatos tünetek azonban gyakran téves diagnózishoz, s ennél fogva sokszor sikertelen kezeléshez vezetnek.
A gombák kézzel mindenhová „áttelepíthetők”, így a bőrről a szájba, a bélbe, a tüdőbe, a nemi szervekre kerülve önfertőzés, illetve a partner megbetegítése is előfordulhat. A bélből a gombák a nyirok- és vérkeringésen keresztül az egész szervezetet ellephetik, így általános mikózis jöhet létre, s a kezeletlen, komplikált gombás betegségek akár halállal is végződhetnek! Ez szerencsére csak ritka.
Ne próbálkozzunk öngyógyítással! A gombaellenes terápiát ugyanis minden érintett betegséggócra ki kell terjeszteni, hogy az esetleges önfertőzést-újrafertőzést elkerüljük! A kezelésnek kellően hosszú ideig kell tartania, máskülönben a gombák agresszívvé és rezisztenssé válnak, s komplikációk léphetnek fel.
A Candida gombák nem tesznek beteggé, „csak” a meglévő betegséget súlyosbítják. Egyes vélemények szerint a gombák az általuk termelt idegen anyagokkal együtt valószínűleg allergéneknek minősülnek. Jelenlétük esetleg más allergének hatását is felerősítheti.
A rendkívül szigorú candida-diétát már sokan, sok helyen leírták, így annak taglalása helyett csupán lélektani hatására térünk ki. A passzív módon követett diéta mindig bénítóan hat, míg az önként vállalt étrend serkenti aktivitásunkat. Emiatt fontos lenne, hogy mindig a kedvünkre való ételeket vegyünk magunkhoz – természetesen az ésszerűség határain belül.
A candida-diéta „mindenhatóságát” kérdőjelezi meg például az az újabb dilemma, hogy nem lehet pontosan tudni, hogyan és mivel lehet a gombákat kiéheztetni, és egyáltalán szükség van-e erre. A cukorszegény, kiéheztető diéta olykor csak fokozza a gombák étvágyát, ahelyett, hogy megtizedelné népességüket. A nehezen betartható javaslatok követése, s az esetleges kudarcok csak gyengítik és túlterhelik a betegeket, ahelyett, hogy fokoznák életerejét. Időnként többet árt, mint használ a hirtelen, drasztikus áttérés a teljes kiőrlésű táplálékokra. A cellulóztartalmú ballasztanyagok nagy aránya például, negatív következményekkel járó erjedési folyamatokat eredményezhet.
Gombásodáskor igen jót tesznek a májra ható élelmiszerek, például az articsóka. A grapefruitmag-olaj és a nagy dózisú C-vitamin ugyancsak az antimikotikus szerek közé sorolhatók. A természetes bélflóra helyreállítására manapság sok készítmény áll rendelkezésre, melyek rendszerint bifidusz-baktériumokat, Lactobacillust, Bacteroidát vagy Bacterium subtilist tartalmaznak.
Forrás: InforMed.hu
